„Foucher de Chartres” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{Tudós infobox | név =Foucher de Chartres | kép = | képméret =240px | képaláírás…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
43. sor:
}}
'''Foucher de
papja. A [[keresztes háborúk]] kortársaként értékes információkkal szolgál ''Gesta Francorum Jherusalem Peregrinantium'' című művében [[Első keresztes hadjárat|az első keresztes hadjáratról]]. ==Élete és működése==
Foucher 1059 körül született Chartres-ban, de legalább is annak környékén. Gondos nevelésben részesült, valószínűleg a
Chartres-ban működő püspök iskolában. A [[Clermont-i zsinat|clermonti zsinatról]] adott beszámolója alapján valószínű, hogy személyesen is részt vett a zsinaton, vagy egyik, a zsinaton jelen lévő közeli ismerőse, talán ''Chartres-i Ivo'' adott neki alapos tájékoztatást. Kapcsolatba került a keresztes hadjárat többi vezetőjével, elsősorban [[Blois-i István |Blois-i Istvánnal]] és ''Normandiai Róberttel''. Velük együtt kelt át Ázsiába Itálián keresztül, és érkezett meg 1097-ben Bizáncba. 1097-ben Boulogne grófja, [[I. Balduin jeruzsálemi király|Baldwin]] megalapította az [[Edesszai Grófság|Edesszai Grófságot]],
még ugyanebben az évben Foucher lett a káplánja. Mikor a keresztesek 1099-ben meghódították Jeruzsálemet, Foucher követte urát a [[Jeruzsálemi Királyság|Jeruzsálemi Királyságba]], majd miután 1100-ban Baldwin lett az uralkodó, Foucher is Jeruzsálemben telepedett le. Több egyházi tisztséget is betöltött, talán az Olajfák hegyén álló monostor priorja lett, majd 1115. után a [[Szent Sír-templom|Szent Sír templomának]] lett a kanonokja. 1127-ben még Jeruzsálemben élt, de későbbit nem tudunk róla. Három kötetre osztott krónikáját 1101. körül kezdte írni, és valamikor 1128. körül fejezte be. Művét az első keresztes hadjárat
legmegbízhatóbb és egyben legismertebb forrásának tartják. Emiatt számos kortársi történetíró felhasználta a már elkészült
részeket. Különösen sokat merített belőle [[Nogent-i Guibert|Guibert de Nogent]], [[Türoszi Vilmos]] és [[Malmesbury Vilmos]].
Művének legismertebb epizódjai a clermonti zsinaton elmondott pápai beszéd, és Jeruzsálem elfoglalása.
==Részlet művéből==
{{idézet2|Ekkor egyes szaracénok, arabok és etiópok Dávid várába menekültek, mások viszont az Úr és Salamon templomába zárkóztak. E templom csarnokaiban is hevesen küzdöttek velük. Nem volt hely, ahol kardforgató vitézeink meg ne találták volna őket. Sokan Salamon templomának tetejére menekültek fel. Innen zuhantak alá halálos nyíltól találva. Ebben a templomban mintegy tízezer embert fejeztek le. Ha ott lettetek volna, bokáig vérben gázoltatok volna, mint mi. Mit is beszélek erről annyit? Egyikük sem mentette meg életét, de még a nőknek és a gyermekeknek sem kegyelmeztek…|Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény)}}
== Források ==
* Steven Runciman: ''A keresztes hadjáratok története'', Osiris Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 963-389-347-X
* {{CitLib|szerző= Sz. Jónás Ilona(szerk.)|cím=Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Európa és Közel-Kelet IV-XV. század.|hely=Budapest|kiadó=Osiris Kiadó|év=1999|isbn= 9633795494}}. [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/kozepkori-egyetemes/ch03s11.html Online.]
* [[Mezey László]] (szerk.): Krónikások - krónikák I-II. Gondolat Kiadó, 1960.
==Kapcsolódó szócikkek==
* [[Patrologia Latina]]
* [[Középkori latin irodalom]]
{{nemzetközi katalógusok}}
| |||