„Domus Aurea” változatai közötti eltérés

A palota építését Nero római császár rendelte el az i.sz. 64-es tűzvész után, amelyet egyes korabeli források szerint maga okozott. Az épület [[Severus (építész)|Severus]] és [[Celer]] római építészek tervei szerint épült fel. Bejárata a [[Forum Romanum]]ra nyílt, előtte a több mint 35 méter magas szobra állt, az úgynevezett „[[Nero kolosszusa|colossus]]”. A hatalmas szobor anyaga Plinius szerint ezüsttel és arannyal kevert bronz volt, amit eredetileg a Domus Aurea átriumának közepére állították fel.<ref>[http://roma-szenvedely.eu/latnivalok/a-caelius-domb-celio/ A Caelius-domb (Celio)], roma-szenvedely.eu</ref> A császár palotája köré óriási parkokat építtetett, tavakat és ligeteket létesített, valamint egy állatkertet is. A palota termeit gyöngyházberakással, drágakövekkel díszítette. Az ebédlő mennyezete elefántcsontból készült. A falakat művészi freskók borították, ezek nagy részét [[Fabullus]] festette. A római írók szerint a palota mesés pompával volt berendezve, középpontjában az égboltozat mozgását jelképező kerek és állandóan forgó terem volt.

 

 

1506-ban bizonyos Felice de Fredit, akinek itt volt a szőlőbirtoka, munkásai figyelmeztették, hogy a földkéreg alatt nagy űr nyílt meg, sőt az egyik földműves bele is esett. Ekkor fedezték fel ismét a betemetett egykori palotát. De Fredi értesítette a római hatóságokat is. Segítségükkel, valamint a helyi művészek – közöttük [[Michelangelo Buonarroti|Michelangelo]] – közbenjárásával feltárták a romokat. Itt találták meg a híres [[Laokoón-csoport|Laokoón-szoborcsoportot]], amely ma a [[Vatikáni Múzeum]]ban látható. A szép, színes dekoratív falfestmények is megragadták a művészek képzeletét és mivel úgy vélték, hogy barlangban, grottában találták eme fura figurákat, rajzokat, ''groteszkeknek'' (olaszul ''grottesche)'' nevezték. A következő évszázadok során a Domus Aurea romjait módszeresen feltárták. A nagyközönség előtt a 21. század elején nyíltak meg kapui.