„Változó (matematika)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
statisztikai változó alfejezet hozzáadása |
|||
14. sor:
* A „ legvalódibb” értelemben vett változók a [[függvény (matematika)|függvények]] független és függő változói, ezeket használjuk a „nem konstans” értelemben.
* A logikában a változó fogalmát szokás egy a függvényváltozó fogalmánál szűkebb értelemben használni. Változó („matematikai” értelemben) egy [[logikai nyelv]] olyan szimbóluma, mely szabadon interpretálható; azaz tulajdonképpen ez egy függvény vagy operáció változója; logikai értelemben véve azonban csak azon szimbólumok tekintendők változóknak, melyek egy adott rögzített interpretáción belül is többféle lehetséges értéket vehetnek fel.
== Statisztikai változók ==
A statisztikában a változóknak két meghatározó tulajdonsága van.
* A változó az adathalmaz vizsgálati egységhez - személy, hely, dolog, idő vagy akár fogalom - tartozó attribútum vagy más néven tulajdonság.
* a változó értéke vizsgálati egységről egységre váltakozhat.
Például egy személy ''hajszíne'' felfogható egy lehetséges változónak, ami az egyik személy esetében felveheti a "vörös" értéket, míg egy másik személy esetén mondjuk a "feketét". [http://stattrek.com/descriptive-statistics/variables.aspx]
A statisztikai változók különféleképpen osztályozhatóak. Az egyik módszer az adatot jellemző információ típusa szerintosztályoz, míg a másik a mérésskálák alapján rendszerezi a változkat.
=== Kategorikus vagy numerikus változó ===
A '''kategorikus változók''' csoportokat vagy kategóriákat határoznak meg. Tipikusan az igen/nem kérdésekre adott válaszok kategorikusak. Hasonlóan kategorikus változókat hoznak létre például a nemre, házassági állapotra vonatkozó kérdések. Olykor a kategorikus változók fokozatokat jelölnek ( 1: Határozottan egyetértek, 2: Mérsékelten egyetértek, 3: Semleges, 4: Mérsékelten egyetértek, 5: Határozottan egyetértek)
A '''numerikus változók''' lehetnek folytonosak vagy diszkrétek. A '''''diszkrét numerikus változóknak''''' többnyire véges számú értékei vannak. A leggyakrabban előforduló diszkrét numerikus változó egy-egy számolási folyamat eredménye. Például: hány tanuló vesz részt egy-egy órán, mennyi busz áll meg egy-egy buszmegállóban óránként.
A '''''folytonos numerikus változók''''' egy mérési folyamat eredményeként bármilyen értéket felvehetnek a valós számok tartományán belül. Legyakrabban előforduló folytonos numerikus változók a magasság, tömeg, időtartam, távolság vagy a hőmérséklet. Ugyan hajlamosak vagyunk egyszerűsíteni a folytonos változókat és diszkrétként kezelni őket a mindennapi beszédben, a statisztikában ez a különbség igen lényeges, ugyanis ez határozza meg, hogy milyen statisztikai eljárást ajánlatos használni.
=== A változók osztályozása [[mérési skálák]] szerint ===
Az adatokat csoportosíthatjuk kvalitatívként vagy kvantitatívként is.
==== Kvalitatív változó ====
A '''kvalitatív adatok''' esetében, a kvantitatív adatokkal ellentétben, nincs mérhető jelentősége a számok különbségének. Például a futballjátékosok száma nem mond semmit arról, hogy mennyivel jobb játékosok egymáshoz képest. A kvalitatív adatok lehetnek [[Mérési skálák#Nominális skála|nominálisak]] (ahol a numerikus azonosítás csupán a kezelhetőség kedvéért használt) vagy [[Mérési skálák#Ordinális (sorrenden alapuló) skála|ordinálisak]] (ahol a különféle értékek rangsorba rendezhetőek)
==== Kvantitatív változó ====
A kvantitatív változók esetében a numerikus jelőlás ad értelmet a méréseknek. A kvantitativ adatok lehetnek [[Mérési skálák#Intervallumskála|intervallumskálák]] vagy [[Mérési skálák#arányskála|arányskálák]].<ref><small>Carlson, Newbold, Thorne: '''Statistics for Business an Economics''', Sixth Edition, 2007, 10-12. o. ISBN-13: 978-0132203845</small></ref>
== Természettudományok ==
| |||