„Ágoston-rend” változatai közötti eltérés

Szent Ágoston kezdeményezése követőkre talált, de a bencés szerzetesség egyeduralkodóvá válása miatt háttérbe szorult. Az első püspök, aki Szent Ágoston szellemében szabályozta papjai életét a VIII. században élt [[Szent Chrodegang]] metzi püspök volt. De az ő papjai nem szerzetesek, hanem világi papok voltak és működésük a kanonoki intézmény meghonosodásához vezettek. Megteremtette papjai számára az ima-, asztal- és házközösséget. E világi káptalanok egy része a XI. században szerzetességbe hajlott át. A már korábban említett női rend számára készült ágostoni szabályzat szerint szervezték életüket, szerzetesi fogadalmat is tettek. Így jött létre az Ágoston-rendű vagy karinges kanonokok, a szabályozott kánoni életet élő papok rendje. A tagok különböző kongregációkba tömörültek. A középkorban több mint 16 különböző rend keletkezett belőlük. Az Ágoston-rend, jogi formájában, csak 1256-ban jött 1étrelétre. [[IV. Sándor pápa]] kívánságára az ágostonos szellemű szerzetesek egy [[Firenze|Firenzében]] megrendezett [[káptalan]]on elhatározták, hogy közös szabályzattal egyetlen rendben egyesülnek, s alapítójuknak Szent Ágostont ismerik el. A pápa Licet Ecclesiae kezdetű bullájával erősítette meg az új rendet. Az Ágoston-rend gyors virágzásnak indult, a XIII. század végére Európa 2000 kolostorában, több mint 30 000 ágoston-rendi szerzetes élt. [[V. Piusz pápa]] 1567-ben a szerzetet a kolduló rendek közé vette föl, a nélkül, hogy birtokképtelennek nyilvánította volna.1989-es adatok szerint az Ágoston-rendnek 3300 pap és testvér tagja van, az öt világrész 40 országában.