„Odüsszeusz” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
https://hu.wikipedia.org/wiki/Odüsszeusz |
|||
2. sor:
|kép=Odysseus Sirens BM E440 n2.jpg
|képaláírás=Odüsszeusz és a szirének}}
[[Kép:Odysseus and Calypso.jpg|jobbra|bélyegkép|280px|[[Jan Brueghel (festő, 1568–1625)|Id. Jan Brueghel]]:Odüsszeusz és [[Kalüpszó]] [[Nimfa (mitológia)|nimfa]] ]]'''Odüsszeusz története Ithakában'''
Odüsszeusz szíve összeszorult, amikor húsz esztendei távollét után újra Ithaka földjére lépett. Fiatal pásztor képében védelmezője, Athéné fogadta. Az istennő elmondta neki, hogy népe, családja halottnak hiszi. Ezért kérők serege ostromolja Pénelopét, a kezére pályáznak, hogy elfoglalhassák Odüsszeusz trónját. Beköltöztek a palotába, s úgy élnek ott, mintha csak otthon lennének. Pénelopénak eddig csel segítségével sikerült elkerülnie a házasságot. Megígérte kérőinek, hogy akkor jelenti be, kit választott, ha befejezte annak a szőnyegnek a szövését, amibe belekezdett. Csakhogy amit napközben szőtt, éjjelente titkon felfejtette. Az istennő azt is elmondta Odüsszeusznak, hogy fia, Télemakhosz apja keresésére indult.
Odüsszeuszt vén koldussá változtatta Athéné, s Eumaiosz kondáshoz küldte. Odüsszeusz itt töltött néhány napot, amíg Athéné megkereste Télemakhoszt, és apjához vezette. Odüsszeuszt fölkavarta a találkozás: csecsemőt hagyott otthon, s most érett ifjút tart karjaiban. Apa és fia haditervet eszelt ki, majd Télemakhosz visszatért a palotába.
Másnap reggel Odüsszeusz maga is a palotába tartott. Vén kutya feküdt az épület udvarán. A koldus közeledtére fölemelte fejét, és szaglászni kezdett. Az ismerős illatot húsz év sem feledtette vele. Argosz fölismerte réges-rég nem látott gazdáját. Az öröm túlságosan nagy volt a hűséges állatnak: holtan esett össze az udvaron. Odüsszeusz letörölte az arcán végigcsorduló könnycseppet, s belépett a palotába. A nagyteremben lakomázó, mulatozó kérők gúnyolni, sértegetni kezdték a koldust. Odüsszeusz még akkor is leplezte haragját, amikor az egyik ifjú megütötte. Saját házában némán tűrte a szitkokat.
Eurükleia, egykori dajkája sietett hozzá, hogy megmossa a lábát, ahogy azt a vendéglátás szabálya előírta. A dajka egy régi sebhelyről felismerte királyát, de mielőtt megszólalt volna, Odüsszeusz hallgatásra intette. A koldusnak öltözött király hajnalban Pénelopé zokogására, és részeg kiáltozásra ébredt. A kérők Télemakhosz meggyilkolását tervezték. Rájöttek, hogy az asszony becsapta őket, s kényszeríteni akarták, hogy nyomban válasszon közülük férjet.
A trónteremben gyűltek össze. Pénelopé kijelentette, csak olyan férfihoz megy feleségül, aki Odüsszeuszhoz fogható. Versenyt javasolt a kérőknek. Annak nyújtja kezét, aki képes felajzani férje íját, s keresztüllő nyílvesszejével tizenkét fejsze fokán. Bárhogy igyekeztek azonban a kérők, nem tudták teljesíteni a feladatot. Még az íjat sem tudták kifeszíteni. Ekkor megszólalt a visszataszító külsejű, rongyokba öltözött koldus, és kérte, hadd tehessen ő is próbát. A kérők hatalmas nevetés közt gúnyolták-csúfolták a szegény csavargót. Odüsszeusz fel sem vette a szidalmakat, megragadta az íjat, könnyűszerrel felajzotta, és már lőtt is. A nyílvessző könnyedén átröppent a tizenkét fejsze fokán. A gúnykacajt döbbent csend váltotta fel.
Odüsszeusz ekkor levetette magáról ócska gúnyáját, és visszanyerte igazi külsejét. Télemakhosz és Eumaiosz, kezükben dárdákkal, odaléptek mellé. Tomboló vihar száguldott végig Ithakán, amidőn Odüsszeusz és fia halálra nyilazta a kérőket.
Pénelopé azonban bizalmatlan maradt. Nem ismerte föl Odüsszeuszt, húsz esztendeje nem látott urát. Az idegenben még mindig csak a koldust látta. Megparancsolta a szolgáknak, hogy vigyék át a király ágyát a nagyterembe, s ott ágyazzanak meg neki. Haragra gerjedt Odüsszeusz. Ezt az ágyat ő készítette a saját kezével, nem szedheti szét senki!
- De hát nem is tudják elmozdítani az ágyat - jegyezte meg -, hiszen egyik lábát egy olyan olajfatönkből faragtam, amelynek a gyökerei még mindig a földben vannak.
Ezt a titkot csak Pénelopé és a férje ismerte, így az asszony elhitte végre, hogy Odüsszeusz áll előtte. A férfi boldog volt, hogy felesége hű maradt hozzá, és hogy fia ilyen bátran viselkedett. Rövid pihenő után újból kezébe vette a sziget fölötti uralmat, s Ithakán végre beköszöntött a nyugalom és a jólét. Ettől kezdve Odüsszeusz, Pénelopé és Télemakhosz boldogan és békében éltek.
[[Kép:Odysseus and Euryclea by Christian Gottlob Heyne - Project Gutenberg eText 13725.jpg|jobbra|bélyegkép|280px|Odüsszeusz hazatérése (C.G.Heyne)]]
=== '''Odüsszeusz''' ([[Latin nyelv|latin]]os írásmóddal ''Ulysses'', sokszor Ulyxes) a [[Görög mitológia|görög mitológiában]] [[Ithaka]] királya, [[Laertész]] és [[Antikleia]] fia. Felesége [[Pénelopé]], fia [[Télemakhosz]]. Fő tulajdonsága a leleményesség és ravaszság. Noha először őrültséget színlelt, hogy ne kelljen [[Trója]] ellen harcba szállnia, utóbb csavaros ötleteivel segítette a háború megnyerését. A tíz évig tartó [[trójai háború]] befejezése után még további tíz évig tartott a hazaútja, ezt 40 napban foglalja össze az [[Odüsszeia]] című eposz. ===
== Házassága ==
|