„Vérszerződés” változatai közötti eltérés

 

A '''vérszerződés''' a magyar hagyomány szerint a [[Magyarok|magyarság]] első [[Alkotmány|alapszerződése]]. A szerződést a hagyomány szerint [[a hét vezér]] – [[Anonymus]] ''[[Gesta Hungarorum]]''a szerint [[Álmos magyar fejedelem|Álmos]], [[Előd vezér|Előd]], [[Ond vezér|Ond]], [[Kond vezér|Kond]], [[Tas vezér|Tas]], [[Huba vezér|Huba]], [[Tétény vezér|Töhötöm]], a hét törzs – Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Nyék, Megyer és Kürtgyarmat vezére kötötte [[Etelköz]]ben egymással oly módon, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeik megerősítéseképpen vérüket egy edénybe csorgatták és ott összekeverték. A szerződés erről a jellegzetes mozzanatról kapta elnevezését, amely feltehetőleg a korabeli magyar szokásjog szerint különlegesen erős fogadalomtételek egyik formai kelléke volt, mint például az eskü. Tehát számtalan egyéb megegyezést, mai értelemben vett szerződést erősíthettek meg ebben a formában a kor magyarjai, ám csupán ez az alant taglalt, [[honfoglalás]]t megelőző szerződés híresült el „a vérszerződés” néven. A szerződés pontos tartalmára és lefolyására vonatkozóan azonban csak a később készült krónikák és a mondák, regék, szájhagyomány állnak rendelkezésre.