„Fernão de Magalhães” változatai közötti eltérés

1521. április 26-án partra szálltak [[Maktan-sziget]]én, de a térdig érő vízben csak gyalogosan közelíthettek, így teljesen kiszolgáltatottá váltak a parton várakozó lándzsás bennszülötteknek, hiszen ilyen távolságból a távoli csónakokban felállított nehéz muskétáik tüze sem ütötte át a fapajzsokat. A 27-én lefolyt vad tengerparti ütközetben Magalhães előbb combján, majd arcán, karján, és lábán is megsebesült, végül arcra esett, s ekkor a bennszülöttek összes erőiket ráirányítva kegyetlenül lemészárolták. A spanyolok ugyan csak nyolc embert veszítettek, de sebezhetetlenségük mítosza – ami Cortez és Pizarro sikerének is titka volt – odalett. Ahogy később Cook kapitány, úgy Magalhães is szigetlakókkal folytatott küzdelemben vesztette életét. Holtteste sohasem került elő, bár bajtársai röviden alkudozva megpróbálták még valósággal visszavásárolni elhunyt tengernagyuk tetemét, a bennszülöttek nem voltak hajlandóak visszaszolgáltatni a számukra megfizethetetlen jelentőségű hadi zsákmányt. Jóllehet végrendeletében Sevilla székesegyházát jelölte meg végső nyughelyeként, ebből ugyanúgy nem lett semmi, mint később valamennyi más végintézkedéséből.

[[Kép:Detail from a map of Ortelius - Magellan's ship Victoria.png|jobbra|bélyegkép|300px|A 85 tonnás ''[[Victoria (hajó)|Victoria]]'' nevű [[karakk]] egyetlen hajóként tért vissza mindössze 19 emberrel a [[Föld]]et megkerülő expedícióról, illusztráció [[Abraham Ortelius]] németalföldi térképész [[Csendes-óceán]]t ábrázoló térképén (1590)]]

 

A Sevillában tengerre szállt 265 emberből már csak 115-en maradtak, legénység hiányában a Concepciónt kénytelenek voltak felgyújtva hátrahagyni. Képzett hajósok nélkül vakon tapogatózva haladtak a szigetek között és kalózkodásba kezdtek. Végül egy kirabolt bárkán Ternatéból származó foglyot ejtettek, aki ismerte a fűszerszigetekig vezető utat. [[1521]]. [[november 8.|november 8-án]] kötöttek ki Tidore szigetén. A sziget törzsfőnöke elismerte a spanyol király fennhatóságát, és ellátta őket mindennel: fűszerrel, arannyal, élelemmel. Hazaindulás előtt kiderült, hogy a Trinidad nincs útra kész állapotban, javításra volt szüksége, így hátra kellett maradnia. A legénység egy része, 51 fő nem is bánkódott emiatt. Maradtak és a Csendes-óceánt áthajózva Panamába akartak eljutni. Tervük nem sikerült, portugál fogságba estek. A Victoria viszont Sebastiano del Cano kapitánnyal – aki részt vett a San Julian-öbölbeli zendülésben – és 46 emberével hamarosan útnak indult, hogy az [[Indiai-óceán]]on áthajózva, Afrikát megkerülve hazavitorlázzon. Nem használhatták a portugál állomásokat, mert megtudták, hogy Mánuel király utasítást adott: minden hajóját el kell fogni, embereit rabságra kell vetni. Megállás nélkül kellett megkerülniük a Jóreménység-fokot.