„VI. János portugál király” változatai közötti eltérés

1820. augusztus 24-én ismét portugál felkelés tört ki, amit a Sinédrio (Szinodrió) kezdeményezett, majd hozzájuk csatlakoztak az északi helyőrség katonái, akik ezt 21 lövéssel jelezték (nem személyre irányult). Céljuk a régi kereskedelmi kiváltságaik helyreállítása volt. A mozgalmat Brazília is örömmel fogadta, és szeptember 15-én már [[Lisszabon]] is lázadt. A forradalom nem ütközött ellenállásba, az emberek lelkesedését röpiratok és versek mutatják. Brazíliában örömmel fogadták a hírt, sőt felkelések törtek ki [[Pará]]<nowiki/>ban, [[Bahia|Bahiá]]<nowiki/>ban és [[Rio de Janeiro|Rio de Janeiró]]<nowiki/>ban is, mivel zavarta őket a király és a kormány jelenléte. 1821-ben, a portugál cortes kérésére tért haza VI. János, ahol új, [[liberális]] alkotmány bevezetésére tett ígéretet ([[1821]]. február 24.). Távozása után Brazília elszakadt Portugáliától, és János idősebbik fiát, [[I. Péter brazil császár|Dom Pedro herceget]] kiáltották ki Brazília császárává (I. Péter brazíliai császár néven). Az anyaországban ezután elkeseredett harc indult meg az [[abszolút monarchia|abszolutizmus]] és az [[alkotmányos monarchia|alkotmányosság]] hívei között (Abrilada-forradalom). EVI. János ígéretet tett az 1822-es alkotmány felfüggesztésére és egy olyan alaptörvény megalkotására, amely szavatolja "a személyes szabadságot, a tulajdont és a munkát" (Vila-Francada nevű forradalom). Egy év múlva azonban [[I. Mihály portugál király|Mihály]] főherceg felkelést szervezett a hadsereg élén: letartóztatta a János által kinevezett abszolutizmus és bátortalan liberalizmus között álló minisztereit, a királyt pedig Angliába menekítették (Tejo-ból hajón), ahol kezébe vette harcaz eredményeképpirányítást: Mihály herceget (''Dom Miguel'', a későbbi [[I. Mihály portugál király]]) száműzték Portugáliából, és kizárták a trónöröklésből. Sikertelen államcsínyt követtek el ellene ([[1824]] áprilisában). 1826-ban meghalt János, így a hagyományos öröklés elve szerint Péter követte volna a trónon, de mivel kinyilatkoztatta Brazília függetlenségét és ott uralkodott, az abszolutisták szemében elveszítette portugál állampolgárságát, illetve nem akartak ismételten Rio de Janeiro központú államot. Végül őt fogadták el trónörökösnek, viszont választania kellett Portugália és Brazília között, ami nehezére esett. Egy tervet dolgozott ki, miszerint lemond a portugál koronáról, amit lánya, a 7 éves Mária da Glória örökölt, Mihálynak pedig feleségül kellett vennie és elfogadnia egy új alkotmánylevelet. Ez megtörtént, csakhogy a három rend (abszolutisták, liberalisták és mérsékeltek) egyike sem fogadta el, az ellentétek pedig polgárháborút szültek (1828-1834). Végül 1834. májusában I. Mihály király kénytelen olt ismét száműzetésbe vonulni, és [[IV. Péter portugál király|IV. Péter]] portugál király (I. Péter néven brazil császár volt) megkezdhette tényleges uralmát.