„Kvazár” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Fájl:kvazar.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|A [[HE 1013-2136]] kvazár az [[Hydra csillagkép|Északi Vízikígyó csillagkép]]ben. Látszólagos fényessége 17 [[magnitúdó]], távolsága a Földtől 10 milliárd [[fényév]] ([[vöröseltolódás]]: z = 0,785)
[[Fájl:Quasar viewed from Hubble.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Egy közeli kvazár. A ragyogó, központi csillagszerű fényforrás kitakarása után láthatóvá válik a kvazárnak otthont adó halvány [[galaxis]] ]]
[[Fájl:NGC 4319 I HST2002.jpg|bélyegkép|300px|Az [[NGC 4319]] [[spirálgalaxis]], látszólag mellette (a valóságban sokkal messzebb) a [[Markarjan 205]] kvazár. A galaxisok közelében látszó kvazárokra alapozta [[Halton Arp]] mára megcáfolt elméletét, amely szerint a kvazárok a galaxisok [[galaxismag|magjából]] „dobódnak ki”]]
10. sor:
A Földről megfigyelhető égitestek közül a kvazároknak a legnagyobb a [[vöröseltolódás]]uk. Ezért a kutatók feltételezik, hogy ezek az objektumok a tőlünk legnagyobb sebességgel távolodó objektumok. A becsült tényleges fényességük és a látszólagos fényességük közötti különbségből megbecsülhető, hogy több milliárd [[fényév]]re helyezkednek el, s ezek az egyik legtávolabbi megfigyelhető objektumok a [[Világegyetem]]ben.
A ma ismert kvazároknak csak kb.
A [[világegyetem]]ben vannak úgynevezett [[gravitációs lencse|gravitációs lencsék]], amelyek eltorzíthatják a kvazárok valódi képét. Ilyen híres lencse például az [[Einstein-kereszt]], ami egy kvazár sokszoros képét mutatja.
17. sor:
== A kvazárok kapcsolata más objektumtípusokkal ==
[[Fájl:Quasar HE0450-2958.jpg|bélyegkép|300px|A 3 milliárd [[fényév]]re lévő [[HE0450-2958]] kvazár [[MCS-dekonvolúció]]val feldolgozott képe, a központi, csillagszerű fényforrás kivonása után. A képen a kvazárnak otthont adó ősi [[galaxis]] látható,
A kvazárok, a [[blazár]]ok és az [[aktív galaxis]]ok egy osztályt alkotnak fizikai kinézetük szerint: mindegyik közepén van egy [[nagyon nagy tömegű fekete lyuk]]. Az aktív ebben az esetben azt jelenti, hogy a közelében elhaladó csillagokat a fekete lyuk hatalmas [[árapály]]keltő ereje ízekre ([[atom]]okra) szedi, és anyaguk egy részét – a forgó fekete lyuk dipólszerű [[mágneses tér|mágneses terének]] megfelelő irányokba – koncentrált sugárnyalábban kilövi a térbe. Ha erre a képződményre ([[galaxismag]], [[fekete lyuk]], [[anyagsugár]] ''(jet)'') oldalról nézünk rá, [[aktív galaxismag]]ot (''AGN''-t), ha kb. 45 fokos szögben, akkor [[blazár]]t (azaz ''BL Lacertae'' típusú objektumot), ha pedig pontosan a ''jet'' irányából, akkor kvazárt látunk.
24. sor:
== A legismertebb kvazárok ==
A következő táblázat néhány ismertebb kvazár adatait tartalmazza
Látszólagos fényesség [[magnitúdó]]ban; z: [[vöröseltolódás]]; távolság [[parsec|megaparsecben]] (1 Mpc = 10<sup>6</sup> :
{| class="wikitable"
!Kvazár
!Fényesség (
!Vöröseltolódás
!Távolság (Mpc)
|-
|
|<center>18,2</center>
|<center>2,012</center>
|<center>6030</center>
|-
|
|<center>18,1</center>
|<center>0,425</center>
|<center>1270</center>
|-
|
|<center>16,2</center>
|<center>0,367</center>
|<center>1100</center>
|-
|
|<center>17,8</center>
|<center>0,545</center>
|<center>1630</center>
|-
|
|<center>18,4</center>
|<center>1,946</center>
|<center>5830</center>
|-
|
|<center>17,6</center>
|<center>0,871</center>
|<center>2160</center>
|-
|
|<center>18</center>
|<center>0,734</center>
|<center>2200</center>
|-
|
|<center>18,6</center>
|<center>1,519</center>
|<center>4550</center>
|-
|
|<center>12,8</center>
|<center>0,158</center>
|<center>470</center>
|-
|
|<center>18,4</center>
|<center>1,404</center>
|<center>4200</center>
|-
|
|<center>17,3</center>
|<center>1,037</center>
|<center>3110</center>
|-
|
|<center>16,78</center>
|<center>1,695</center>
|<center>2500</center>
|-
|
|<center></center>
|<center>7,085</center>
|<center></center>
|-
|}
|