„Erdélyi Tibor (koreográfus)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
44. sor:
Uszkában nevelkedett, édesapját gyerekként vesztette el, akit ''„málenkíj robot”''<ref>[[Szolyva]]</ref> -ra hurcoltak el. Ez is közrejátszott, hogy 16 évesen hagyta hátra szülőföldjét, költözött Budapestre. Később bejárta a világot, de szíve mindig is hazahúzta édesanyjához. Házas, két gyermek édesapja. A fával asztalos-restaurátorként 1948-ban ismerkedett meg, az Iparművészeti Múzeumban dolgozott.
=== Faragóművész ===
Először munkaként, majd saját örömére díszítette a fát. Az első motívum a néptáncban használt kellékére, egy botra került fel. Pásztorfaragásokból kiindulva talált saját stílust, mely a néptánc mozdulatokból és autentikus hagyományokból építkezett. '''Citerásként beugró néptáncosként kezdődő táncművészi karrierje évtizedei alatt, szabadidő faragóból, elismert mesterré vált.''' Elnyerte a ''Népi iparművész (1970''), a [[A Népművészet Mestere díj|népművészet mestere]] (1998) címet és elérte a legrangosabb két elismerést is: ''Gránátalma- és [[Kapoli Antal (fafaragó, 1867–1957)|Kapoli]] nagydíjat''. Rönkbútorait, vallási, pásztor, sámán táncos témájú faragványait, egyedi csanakjait számtalan kiállításon jutalmazták nagydíjjal. Állandó kiállítása (Luby Kastély) mellett az ország szinte minden nagyobb városában, és budapesti kiállításokon láthatták munkáit, beleértve a várat, Néprajzi Múzeumot, Klébersberg Müv. házat, Művészetek Palotáját. Felszentelt keresztje áll Budapesten a II. ker.-ben, ''II. világháborús emlékműve'' (1992) [[Uszka]] falujában, melynek díszpolgára. A vatikáni Betlehem kiállításon (2012) is képviselte hazánkat. '''Három könyv''' [[Püski Kiadó|(Püski Kiadó]]) mutatja be csodás szobrait. [[Csoóri Sándor (költő)|Csóri Sándor]] [[Kossuth-díjasok listája|Kossuth-díjas]] író-költő így ír előszavában '''„Szépen el kellene helyezni téged a két Szervátius és Brancusi között”. Országos hírű munkái közül is kiemelkednek:''' ''Az Apostolok a mester nélkül, Levétel a keresztről, Inkvizíció, Sámán, Siratóasszonyok, Haláltánc, Széki táncház, Noé Bárkája, Isten Fája.''
=== Néptáncos, szólista ===
'''1952–1978 között a [[Magyar Állami Népi Együttes]] táncosa, szólistája, örökös tagja'''<ref>{{Cite web|url=http://www.hagyomanyokhaza.hu/mane/orokos_tagok/|title=Hagyományok Háza - Örökös tagok|accessdate=2017-01-22|work=www.hagyomanyokhaza.hu|language=hu}}</ref>. (2006) Dinamikus, kemény karakterű táncstílusát, közel 50 országban jutalmazták vastapssal. Főszerepeket táncolt [[Rábai Miklós]] - "a Kisbojtár és Hajnalodik" c. táncjátékaiban, és évtizeden át kihagyhatatlan szólistája, később magántáncosa az együttesnek. (pl. Ecseri lakodalmas - násznagy, Négy erdélyi - karaktertáncos). Rábai a próbákban, táncok betanításában is számíthatott rá. Tehetsége hamar megmutatkozott koreográfusként is.
| |||