„Egyházjog” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Fájl:Christus Ravenna.jpg|bélyegkép|280px|Áldást osztó [[Jézus]], mozaik, San Apollinare Nuovo-templom, [[Ravenna]]]]
[[Fájl:Causa 10.jpg|bélyegkép|280px|''[[Concordia Discordantium Canonum]]'', [[1140]]]]
Az '''egyházjog''' ''(jus ecclesiasticum)'' a foglalata azoknak a jogszabályoknak, melyek az egyházra mint ilyenre, és az egyesekre mint az egyháznak tagjaira irányadók. A különböző egyházak szerint katolikus, protestáns stb. egyházjogról szólunk. A katolikus egyházjog szempontjából fontos az egyházjog és a kánonjog közötti különbség, amennyiben az első csak az egyházi ügyekre vonatkozó szabályokat foglalja magába, míg az utóbbi polgári ügyekre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. Másrészt a kánonjog csak a kánoni törvénytárban foglalt szabályokból áll, míg az egyházjog az egyházi ügyekre vonatkozó valamennyi szabályokra, tekintet nélkül arra, hogy azok a kánoni törvénytárban vannak-e vagy sem.
Az egyházjogot forrása és céljánál fogva ''jus divinum''nak, vagy ''jus sacrum''nak is, a katolikus egyházjogot még ''jus pontificium''nak is nevezik. A kánonjog elnevezés onnan ered, hogy a régi egyházi törvényeket, ellentétben a polgári ''(nómos)'', és a Mózes törvényeitől kánonoknak (szabályoknak) nevezték. Az egyházjog vagy általános ''(jus universale)'' vagy különös (particulare) aszerint, amint az állami határokhoz nem szorított egyetemes egyház általános jogát, vagy csak valamely ország különös jogát képezi. Általános egyházjogról természetesen csak a [[Római katolikus egyház|katolikus egyházban]] lehet szó.
==Az egyházjog forrásai==
| |||