„Erdély” változatai közötti eltérés

Az [[Erdélyi-középhegység|Erdélyi-szigethegységtől]] keletre az [[Erdélyi-medence]] található, amelyet a földtörténeti [[harmadidőszak]]ban még tenger borított (erre utalnak a gazdag [[kősó]]-, és [[földgáz]]telepek. A süllyedékes tájat a kéregmozgás és az [[erózió (geológia)|erózió]] dombsággá alakította. A szélén több kis medence van (például a [[Fogarasi-Medence]], [[Szebeni-Medence]]), belseje két nagyobb tájegységre osztható: a [[Mezőség]] és a [[Küküllőmenti-dombvidék]]. Az Erdélyi-medencét keleten és délen a [[Kárpátok]] vonulata szegélyezi, a félköríves hegyvonulaot két eltérő szakasz, a [[Keleti-Kárpátok|Keleti-]], és [[Déli-Kárpátok]] alkotja. A [[Keleti-Kárpátok]]at négy, földtanilag eltérő vonulat alkotja. Nyugaton (legbelül) vulkanikus hegyek vannak (például a [[Kelemen-havasok]], [[Görgényi-havasok]] és a [[Hargita (hegység)|Hargita]]), amelyek a [[Kárpátok]] legfiatalabb hegyei. A második, legidősebb vonulat kristályos kőzetekből áll (például [[Radnai-havasok]] (2303 m), [[Gyergyói-havasok]]). A két külső vonulatot üledékes kőzetek ([[mészkő (kőzet)|mészkő]], [[homokkő]]) alkotják. Ide tartozik például a [[Nagy-Hagymás]], [[Csíki-havasok]], [[Háromszéki-havasok]], [[Csukás]], [[Brassói-havasok]] és [[Bucsecs]]. Az egyes vonulatok közt tágas medencék vannak: [[Gyergyói-medence]], [[Csíki-medence]], [[Brassói-medence]]. A [[Déli-Kárpátok]] a [[Temes (folyó)|Temes]]-folyó völgyéig tartanak, főként kristályos kőzetekből álló alpesi jellegű hegyek, formájuk őrzi a [[kainozoikumi eljegesedés|legutóbbi jégkorszak]] nyomait ([[gleccservölgy]]ek, [[kárfülke|kárfülkék]], [[glaciális tó|glaciális tavak]]). Ide tartoznak a [[Fogarasi-havasok]], [[Páring-hegység|Páreng]], [[Retyezát-hegység|Retyezát]]. Itt található a [[szén]]ben gazdag [[Petrozsényi-medence]] is. A [[Déli-Kárpátok]] nyugati folytatása a [[Bánsági-hegyvidék]], amelyet alacsonyabb hegyek (1500 m alatt) alkotnak.