|
'''„Sonare”''' (olasz), hangszeren játszani, szóból ered.
----
1640-ben indult fejlődésnek. ElkülönültekAkkor elkülönültek egymástól:
# templomiTemplomi szonáta (sonata da chiesa; "chiesa" = templom)
Ezeket, mint az elnevezésből látszik, templomokban adták elő. Visszafogottabbak, komolyabb hangvételűek, nincsenek vidám tánctételeik.
# kamaraszonátaKamaraszonáta (sonata da camera; "camera" = szoba)
Ezek könnyedebb hangvételűek, vidám, lenületes tánctételekkel.
----
1680-as és 1690-es években közeledtek egymáshoz, és a 17. század végére kialakult a szonáta.
----
Kb. 1750-től a szonáta jelentése:
* szonáta,Önálló mintműfajjá műfajfejlődött: Többtételes hangszeresegy, vagy több hangszeren előadott mű. Általában négyhárom tételes, néha három. Első tétele általában(és [[Szonátaforma]]gyakran utolsó is) Szonátaformájú.
* szonátaforma[[Szonátaforma]]: Meg kell különböztetnünk a többtételesfent szonátaszerkezetet,említett szonátaciklust,műfajt az egyes tételen belül érvényesülő szonátaformától. A klasszikus formavilágot teljes egészében a szonátaelv uralkodása jellemzi. Valamennyi hangszeres műfaj formai építkezésében megtalálható (szonáta, [[szimfónia]], [[versenymű]], [[kamarazene]]).
* A szonátaforma általában 3 részes:
# bevezetés – expozíció
# kidolgozás
# visszatérés – repríz
# Ez a három rész Beethoven művészetében tovább bővült: a kóda szerepét és méretét megnövelte, ezáltal négy részes lett a szonátaforma
[[Kategória:Komolyzenei műfajok]]
| 