„Nyaktiló” változatai közötti eltérés

== A név eredete ==

[[Fájl:Joseph-Ignace Guillotin (Musée Carnavalet).JPG|right|thumb|220px|[[Joseph Ignace Guillotin]] francia orvos, aki [[1789]]. október 9-én javasolta a francia nemzetgyűlésnek, hogy a halálra ítélt embereket az addigi módszerekhez képest kevésbé fájdalmas eszközzel, nyaktilóval végezzék ki]]

 

A nyaktilót egy francia orvosról, ''Joseph-Ignace Guillotin''-ról nevezték el, aki korának híresen emberséges és kiváló tudósa volt. Bár nem az ő nevéhez kötődik az első guillotine megalkotása, viszont ő volt az, aki 1789. október 9-én javasolta a francia nemzetgyűlésnek, hogy a halálra ítélt embereket az addigi módszerekhez képest kevésbé fájdalmas eszközzel, nyaktilóval végezzék ki. Ez a javaslat a megkülönböztetés ellen irányult, vagyis ebben az esetben az arisztokratákat megillető bánásmód mindenkire való kiterjesztésére. Addig az időpontig ugyanis a szegényeket akasztották, a nemeseket pedig karddal fejezték le. A franciák körében a nyaktilónak eredetileg „Louisette” vagy „Petite-Louison” volt a neve, a „guillotine” elnevezés később terjedt el. A nemzetgyűlés [[1792]]-ben, március 20-án fogadta el ezt a javaslatot, és törvényben rögzítette is a használatát.<ref>Hahner Péter: 100 történelmi tévhit (Animus, 2010)</ref>

A középkorban [[Olaszország történelme|Itáliában]] említenek ilyen eszközt ''(mannaia)'', mellyel rendesen csak nemes embereket végeztek ki.

 

 

A [[13. század]]ban [[Csehország (történelmi tartomány)|Csehországban]], a [[14. század]]ban a [[Német-római Birodalom]]ban is alkalmaztak ilyen kivégzőeszközt.

 

[[Franciaország]]ban is ismerték: [[Armand Jean du Plessis de Richelieu|Richelieu bíboros]] [[1632]]-ben [[Henri II de Montmorency|Henriket, Montmorency hercegét]] nyaktilóval fejeztette le a [[párizs]]i Városháza ''(Hôtel de Ville)'' udvarán.

A ''Halifax Gibbet''-hez hasonló szerkezeteket használtak [[Milánó]]ban ([[1702]] körül) és [[Németország]]ban, [[Nürnberg]]ben is (az 1500-as évek közepén).