„Wehrmacht” változatai közötti eltérés

586 bájt hozzáadva ,  4 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
 
A '''Wehrmacht''' (szó szerint kb. ''véderő)'' a [[Harmadik Birodalom]] fegyveres erejének (haderejének) megnevezése volt [[1935]]-től, a sorkatonaság bevezetésétől, [[1946]]-ig. Három nagy haderőből állt: ''[[Heer]]'' ([[Hadsereg|szárazföldi erők]]), ''[[Kriegsmarine]]'' ([[haditengerészet]]) és a ''[[Luftwaffe (Wehrmacht)|Luftwaffe]]'' ([[légierő]]).
 
Ezt megelőzően a hivatalosan használt név a ''[[Reichswehr]],'' ezt követően pedig a [[Nyugat-Németország|Német Szövetségi Köztársaságban]] ''[[Németország hadereje|Bundeswehr]]'' (mely megnevezés a mai napig érvényben van), illetve az [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]] fegyveres erőinek megnevezése pedig ''[[Nemzeti Néphadsereg|Nationale Volksarmee]]'' lett.
Adolf Hitler 1933-as hatalomra jutása után – a [[versailles-i békeszerződés]]t figyelmen kívül hagyva – komoly fegyverkezésbe kezdett. A korábban használatos nevet: a ''Reichswehr''t 1935-ben nevezték át ''Wehrmacht''ra. A wehrmacht első komoly bevetésére a [[spanyol polgárháború]]ban kerüt sor. A második világháború elején az összehangolt hadműveletek jellemezték, melyből a harckocsik, a gyalogság, a tüzérség, a műszakiak és a légierő is kivették a részüket. Ez a terv a későbbiekben [[villámháború]] (''blitzkrieg'') néven vált ismertté. A ''wehrmacht'' egy új katonai struktúrával, egyedi harcászati technikáival és az újonnan kifejlesztett fegyverekkel a korábban nem tapasztalt sebességgel és pontossággal mérhetett megsemmisítő csapást az ellenséges célpontokra.
 
1941 decemberében a sikertelen [[Barbarossa hadművelet]] után Adolf Hitler saját magát nevezte ki a wehrmacht főparancsnokává.
 
== Megalakulásának előzményei ==