„Wehrmacht” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
48. sor:
 
Hitler tudatában volt annak, hogy terjeszkedési politikájának megvalósításához szüksége van a hadsereg feltétlen hűségére. Ennek elérésében védelmi minisztere, [[Werner von Blomberg]] is támogatta, aki 1932-től 1938-ig töltötte be posztját. (A békeszerződés rendelkezései értelmében a német védelmi miniszter nem lehetett volna aktív katona.) Ő volt az, aki elkezdte a ''Wehrmacht'' politizálását. Ezzel egyrészt az [[Ernst Röhm]] vezetése alatt álló nemzetiszocialista [[Sturmabteilung|SA (Sturmabteilung)]] befolyását, valamint [[Hermann Göring]], a [[Luftwaffe (Wehrmacht)|Luftwaffe]] főparancsnokának hatalmát akarta ellensúlyozni. von Blomberg rendeletének értelmében minden egyenruhán viselni kellett a nemzetiszocialista párt jelvényeit; 1934 augusztusában pedig bevezették a hűségesküt, amelyet a már szolgálatot teljesítő katonáknak ugyanúgy le kellett tenni, mint a később bevonulóknak. A fegyveres erők státusza így gyökeresen megváltozott a német államban. A tiszteket és a közkatonákat kötelezték, hogy az alkotmány helyett Adolf Hitlernek, a [[Harmadik Birodalom|Német Birodalom]] ''[[Führer]]''rének esküdjenek feltétel nélküli hűséget. Ennek később, 1944 júniusában, a Hitler elleni [[Walküre hadművelet|merényletkísérlet]] idején nőtt meg a jelentősége, amikor sok tiszt ezen esküje miatt tagadta meg a ''Führer'' elleni nyílt fellépést. Hitlernek példa nélküli hatalma lett a ''Wehrmacht'' felett, és ez csak növekedett, amikor 1938-ban von Blomberg helyett magát nevezte ki hadügyminiszternek.<ref>Pimlott (1998), 13. old.;</ref> Ugyancsak 1938-ban, a korábbi ''Truppenamt''ból létrejött az [[A német haderő főparancsnoksága|Oberkommando der Wehrmacht (OKW)]], amelynek parancsnoka [[Wilhelm Keitel]] vezértábornagy lett.<ref>Pimlott (1998), 13. old.;</ref> A hadsereg vezérkarát szintén átszervezték: megalakult a szárazföldi erők főparancsnoksága az ''Oberkommando des Heers'' (OKH) [[Walther von Brauchitsch]] vezetésével. Az OKW és az OKH közötti kapcsolat sosem volt jónak nevezhető, és ezt használta ki Hitler személyi hatalmának megerősítésére.<ref>Pimlott (1998), 14. old.;</ref>
[[File:Bundesarchiv Bild 137-049271, Anschluss Österreich.jpg|thumb|left|HelyiekHelyi lakosok üdvözlik a német katonákat, miután [[Ausztria]] az ''[[Anschluss]]'' értelmében Németország része lett.]]
[[File:Germans at Polish Border (1939-09-01).jpg|thumb|250px|A ''Wehrmacht'' katonái a határőrök segítségével egy határsorompót törnek le 1939. szeptember 1-jén.]]
Hitler javában készült a Versailles után kialakult helyzet megváltoztatására és a [[Harmadik Birodalom]] területének növelésére.<ref>Pimlott (1998), 16. old.;</ref> 1936-ban csapatokat küldött a [[Demilitarizált övezet|demilitarizált]] Rajna-vidékre, anélkül, hogy tette bármilyen reakciót is kiváltott volna a britekből vagy a franciákból. Két évre rá az angolok és a franciák [[Müncheni egyezmény|müncheni hozzájárulásával]] az [[Anschluss]] értelmében bekebelezte szülőhazáját Ausztriát és visszaszerezte a [[Szudétavidék]]et Csehszlovákiától. 1939-ben lerohanta [[Csehszlovákia]] még meg nem szállt részeit is. Csapatai élén minden esetben páncélosékek haladtak, a légteret pedig a ''Luftwaffe'' repülőgépei uralták. Hadserege egy modern, rendkívül ütőképes fegyveres erő benyomását keltette. Ezt a benyomást csak erősítették a Spanyolországban történt események. A [[Spanyol polgárháború|polgárháborúban]] (1936–1939) a német páncélosok és a ''Luftwaffe'' repülőgépei kipróbálhatták erejüket.<ref>Pimlott (1998), 16–17. old.;</ref>
 
Nem sokkal a háború kirobbantása előtt [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] elfogadta Hitler javaslatát egy megnemtámadási szerződés megkötésére. Az 1939. augusztus 23-án megkötött [[Molotov–Ribbentrop-paktum]] titkos záradéka úgynevezett „érdekszférákat” határozott meg a Szovjetunió és Németország között.<ref>Shore, 108. o.</ref> Lengyelországot 1939 szeptember 1-jén támadta meg a ''wehrmacht'' és ezzel kezdetét vette a [[második világháború]] Európában. Az Egyesült Királyság és Franciaország már korábban megállapodott, hogy Lengyelországot nem hagyják Csehszlovákia sorsára jutni. 1939. szeptember 3-án ultimátumot küldtek Németországnak, amely a hadműveletek leállítását és a tárgyalások felvételét követelte. Mivel ez nem valósult meg, az Egyesült Királyság és Franciaország is hadat üzent Németországnak,<ref>Hastings, 2011, 8. o.</ref> de kisebb összetűzéseken kívül nem történtek háborús cselekmények, ezért hívják ezt [[furcsa háború]]nak ''(drôle de guerre)''.<ref>{{cite web |url= http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1939_szeptember_3_megkezdodik_a_furcsa_haboru/ |title= Megkezdődött a furcsa háború |accessdate= 2012-12-11 |year= |month= |format= |work= |publisher= Rubicon |pages= |language= magyar |archiveurl= https://web.archive.org/web/20150512185643/http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1939_szeptember_17_szovjet_agresszio_lengyelorszag_ellen |archivedate= 2015-05-12}}</ref>
 
== Haderőnemek és parancsnokságok ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Wehrmacht