„Hévízi-tó” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Története: Kérlek ne tegyél több idézetet (esetleg inkább oldalsó dobozba, de oda is keveset), mert nehezíti a megértést. Kicsit kisebbre vettem az illusztrációt |
→Vizének jellemzői: szabványos forrássablonok alkalmazása |
||
54. sor:
A tó felszíne ovális alakú. Északról két vízfolyás torkollik a tóba, délen a 10-12 méter széles [[Hévízi-csatorna]] vezeti le a tó vizét a [[Zala (folyó)|Zala folyó]]ba és onnan a [[Balaton]]ba. A tó keresztmetszete a dél felé elhajló tölcsér képét mutatja, amely a forrásánál a legmélyebb.
Az Amphora Búvár Klub szakemberei szerint a Hévízi-tó [[hőmérséklet]]e a föld mélyéből előtörő hideg és meleg forrásvizek keveredésének eredménye. A víz az 1975-ben feltárt és Amphora-teremnek elnevezett üreg két oldaláról tör elő, hideg és meleg forrásokból, amelyek a tavat táplálják. A meleg források vizéhez keveredett hidegvíz mennyisége a teljes vizhozamnak csak 3%-a körül van.<ref>
A tóban általában mindenhol közel azonos hőmérséklet uralkodik, mert a tó felett elhelyezkedő, 1,5-2 méter széles páraréteg megakadályozza a víz lehűlését, a többirányú vízáramlás és az 50 ha véderdő pedig elősegíti a hőmérséklet egyenletességét.
62. sor:
A ''Búvárinfó'' című búvárújság szerint a forrásbarlang jobb oldali része a melegoldali rész, ahol a fal tövénél 10 különböző hasadékból különböző hőmérsékletű vizek fakadnak. Jelenleg a leghidegebb 23,4 Celsius, a legmelegebb 41,8 Celsius. Innen a kevert víznek a hőmérséklete, mely kilép a forrásbarlangból, és a tavat táplálja 38,5 Celsius, mennyisége 410 l/sec.
A [[Hévízi-forrásbarlang]] bejáratának szélessége 2-3 méter, magassága 60–80 cm, ezen percenként 30-40 ezer liter 39,5 °C-os víz áramlik át (Ezzel a vízhozamával, a Hévízi-tó forrás volt Magyarország legnagyobb átlag vízhozamát produkáló forrása).<ref>{{Cite web|url=http://www.buvarinfo.hu/zartterimerulesek/1999/199910_a_csoda_to_heviz.htm|title=A csoda tó - Hévíz|accessdate=2017-02-06|work=Búvárinfó {{!}} www.buvarinfo.hu}}</ref>
Egy másik forrás szerint a szűk bejárat után egy 14-17 méter széles üreg, az Amphora-terem található. A termet egy iszapréteg osztja ketté. Itt ered a termálvíz: a keleti oldalon 26,3 °C-os, míg a nyugati oldalon 41 °C-os víz tör fel. Tehát a kráterbe megközelítőleg 10%-ban hideg, 90%-ban meleg források ömlenek.<ref>
A vízben található [[radioaktív izotóp|radioaktív szénizotópok]] mennyiségéből megállapították, hogy a forrás hideg erének kora – a beszivárgástól a feltörésig – 5-7 ezer évre, míg a meleg vizű forrásé 10-12 ezer évre tehető. A felszínről a mélybe kerülő vizek meglehetősen nagy területről, a [[Bakony]]ból, a [[Keszthelyi-fennsík]]ról és a [[Zalai-dombság]]ról gyűlnek össze. Ennek egy része csupán kis mélységbe ([[pannon réteg]]) hatol – ez a [[karsztvíz]] zóna – és innen jut a hideg érben a Hévízi-tó „keverőbarlangjába”. A vizek zöme azonban jóval mélyebbre jut le, a [[triász]] kori [[dolomit]] rétegekbe, ahol erősen felmelegszik. Útja során különféle fémeket, kőzeteket old fel, majd innen újra a felszín felé áramlik, s jut el a forrásterembe.
74 ⟶ 73 sor:
A megfigyelőrendszert a [[Hévízi-tó Alapítvány]] üzemelteti. Folyamatosan folynak vízkémiai és biológiai ellenőrzővizsgálatok is.
A tó vizének összetételét már a [[18. század]] végén vizsgálták a kor tudós emberei, pontos elemzésre azonban csak az [[1950-es évek]]ben került sor. A gyógytó vize [[kalcium]]- és [[magnézium]]tartalmú
== A tófürdő gyógyhatása ==
| |||