„Az 1956-os forradalom eseményei Debrecenben” változatai közötti eltérés

Az [[Magyar Távirati Iroda|MTI]] két munkatársa (Oltványi Ottó és Szűcs Lajos) naponta tudósított az eseményekből, a leírtak szerint a pártok újjáalakultak, rendbontások nem történtek és tartalmazták a DSZFB jövőbeli célkitűzéseit.<ref name=":1" />

A katonák nagyrészt a forradalmat támogatták, a híradósezred külön rádiót sugárzott, továbbá egy másik rádió, a ''Csokonai Rádió'' is adásokat szórt. 31-én követek indultak Nagy Imréhez a város politikai programjainak átadására. A katonatanácsok (élén Gengeliczki Lajossal) és a nemzetőrség nagy szerepet játszott a béke fenntartásában, ellentétben több várossal például [[Miskolc]]<nowiki/>cal, itt nem történt lincselés. A nemzetőrség szervezését Garab Imre és Dede László vállalta, Garab egy katonákból álló sorozóbizottságot hozott létre, hogy válogasson a jelentkezők közül, Dede az üzemi őrségek megszervezésével, és fegyverosztással segítette az új intézmény véglegesítését.<ref name=":0" /> A Szovjetunió közelsége miatt létrejött a Debreceni Helyőrségi Forradalmi Katonai Tanács, ami az esetleges szovjet invázióra készítette fel a lakosságot. A már november elsejétől özönlő egységekről vasutasok hírt adtak, amit Nagynak továbbítottak, a felkészülésre. Végül Debrecenben ellenállás nem volt, ám [[Hamazaszp Hacsaturovics Babadzsanjan|Babadzsanjan]] altábornagy jelentése ellentétes volt ezzel, mivel a Kossuth-laktanyát és a Főpostát november 4-e hajnalhajnalán meggondolatlanul ellenállásra számítva lövetni kezdte, amit ugyan nem védtek, de többen megsebesültek és meghaltak (saját katonái közül, bizonyára baráti tűztőlis).<ref name=":1" /><ref name=":0" />

November 5-én megjelent újra a Néplap – most már – nem a diákok szócsöveként, hanem az [[Magyar Dolgozók Pártja|MDP]] Hajdú-Bihar megyei bizottságának és a megyei tanács lapjaként. E számban tudatta a lakossággal a kijárási-, és csoportosulási tilalmat. Felszólították a munkásokat a sztrájk beszüntetésére és fegyvereik leadására. Ennek ellenére Debrecenben folytatódott a sztrájk, mely még a forradalom kitörése óta tartott. November 6-án rövidítették a kijárási tilalom hatályát. A munkásellenállás sokáig kitartott, amit a letartóztatások és internálások törtek meg. MájusbanBíróság elé került a bíróság elé a debreceni forradalmi bizottmány titkára, Vass Imre és egy másik titkár, Dede László, megezen kívül néhány egyetemi hallgató. Eztés követőenkatonatiszt egymás(köztük utánGarab tartóztatták le a megyei községek forradalmi vezetőit, munkástanácsokImre tagjaitis).<ref>{{CitLib|aut=Filep Tibor|titname=A Polgár-dosszié|ann=2006|url=http"://epa.oszk.hu/01300/01343/00057/pdf/20061025-51216.pdf|accd=2016-12-09}}</ref><ref>{{CitLib|aut=Filep0" Tibor|tit=Politikai restuaráció és megtorlás Hajdú-Biharban 1956-1957.|loc=Debrecen|red=Hajdú-Bihar megyei levéltár|url=http://hbml.archivportal.hu/data/files/144721111.pdf}}</ref>