„Hegyi gorilla” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a clean up, replaced: három éves → hároméves (2) AWB |
|||
26. sor:
== Megjelenése ==
A hegyi gorillának más [[gorilla]] fajokkal összehasonlítva hosszabb és sötétebb szőrzete van, így olyan területeken is megél, ahol a hőmérséklet fagypont alá süllyed. Több időt tölt a talajon, mint bármely más főemlős, lába hasonlít az emberére. Arcán, tenyerén és talpán nincs szőr, az idősebb hímeknek a mellkasa is csupasz. A gorillák egyedi orr-rajzolatuk, „orrlenyomatuk” alapján is megkülönböztethetők.
A hímek tömege általában kétszerese a nőstényekének, eléri a 220 kg-ot, a gorillák közül ez az alfaj a legnagyobb. A nőstények mindössze 70–90 kg tömegűek.<ref name=Wood1983>{{cite book |author=Wood |title=The Guinness Book of Animal Facts and Feats |publisher=Sterling Publishing |year=1983 |isbn=978-0851122359}}</ref> A kifejlett hímek koponyája tetején és hátulján csontos kiemelkedés van, ettől fejük kúpos alakúnak tűnik. Ehhez a kiemelkedéshez tapadnak az erőteljes rágóizmok, melyek az alsó állkapocshoz csatlakoznak. A kifejlett nőstényeken is megtalálható a csontos kiemelkedés, de náluk kevésbé erőteljes.
32. sor:
A kifejlett hímeket ''ezüsthátúnak'' is hívják, mivel koruk előrehaladtával szürkés vagy ezüstös szőr fejlődik hátukon. Hátszőrzetük rövidebb, mint testük többi részén, karjukon viszont különösen hosszú. A hátsó lábukra állt hímek akár az 1,5–1,8 m magasságot is elérhetik, karjuk fesztávja 2,25 m, tömegük elérheti a 200–225 kg-ot. A legmagasabb ezüsthátú gorilla 1,94 m magas volt (1938-ban lőtték le [[Észak-Kivu tartomány|Észak-Kivuban]]), a legnehezebb gorilla 1,83 m magas és 266 kg volt.<ref name=Wood1983/>
A hegyi gorilla alapvetően a talajszinten él, négy lábon jár. Gyümölcsökért képes azonban fára is mászni, ha a fa elbírja a súlyát, és rövid távon két lábon is képes járni. Mint az összes főemlősnek (kivéve az embert), a gorillának is hosszabb a karja mint a lába (15-20%-kal). Ujjízületeire támaszkodva jár (mint a [[csimpánz]], de nem úgy, mint a [[bonobó]] és az [[orangután]] fajok), súlyát begörbített ujjainak hátulja tartja és nem a tenyere.
A hegyi gorilla [[nappali életmód]]ot folytat. Aktív óráinak többségét táplálkozással tölti, mivel nagy mennyiségű élelemre van szüksége nagy méretű testének fenntartásához. A reggeli órákban szerzi meg élelmét, késő délelőtt és a déli órákban általában pihen, a délutánt ismét élelemszerzéssel tölti. A gorillák növényekből építenek maguknak minden este új fészket. Csak a fiatalok alszanak anyjukkal egy fészekben. Fészkelő helyüket napkeltekor hagyják el, kivéve ha hideg és felhős idő van, ilyenkor szívesen maradnak fészkükben.<ref name=Schaller>{{cite book | author = Schaller, G.B. | year = 1963 | title = The mountain gorilla: Ecology and behavior | location = Chicago | publisher = Univ. Chicago Press | isbn = 0226736350}}</ref>
47. sor:
[[Fájl:Gorilla mother and baby at Volcans National Park.jpg|thumb|right|360px|Anya és kölyke a [[ruanda]]i [[Volcanoes Nemzeti Park]]ban]]
Az újszülött gorilla tömege kb. 1,8 kg, élete első néhány hónapját anyjával folytonos fizikai kontaktusban tölti. Első néhány hónapjában a fiatal gorilla anyja hátán utazik. Négy-öt hónapos korában kezd járni, az első növényi táplálékot négy-hat hónapos korában fogyasztja el. Nyolc hónapos korában már rendszeresen szilárd táplálékot eszik.<ref name=Watts1985>{{cite journal | author = Watts, D.P. | year = 1985 | title = Observations on the ontogeny of feeding behavior in mountain gorillas (Gorilla gorilla beringei) | journal = American Journal of Primatology | volume = 8 | pages = 1 | doi = 10.1002/ajp.1350080102}}</ref> Az elválasztás
Mind a hím mind a nőstény fiatal gorillák
A hegyi gorilláknál nincsen párosodási időszak, általában a nőstények kezdeményezik a párzást. Ciklusuk időtartama általában 28 nap, 1-3 termékeny nappal, a peteérés az ellés után általában 3–5 évig szünetel. A vemhesség ideje nyolc és fél hónap. A nőstényeknek általában 6-8 évente születik egy kölykük, 40 éves élettartamuk alatt 2–6 utódot hoznak a világra. A hímek, melyek háreme 3–4 nőstényből állhat, 40 év alatt 10-20 utódot nemzenek.<ref name=LindsleySorin/>
72. sor:
=== Kapcsolatok ===
A déli pihenő fontos szakasz a csoporton belüli kapcsolatok ápolásában és erősítésében. A kölcsönös [[kurkászás]] erősíti a szociális kötödést és segít a szőrzet piszoktól és élősködőktől való megtisztításában. A kurkászás a gorillák között nem annyira általános, mint más főemlősök esetében, bár a nőstények rendszeresen kurkásszák utódaikat. A fiatal gorillák gyakran játszanak, idejük nagyobb részét töltik a fákon, mint a felnőttek. A játék során megtanulják, hogyan kommunikáljanak és viselkedjenek a csoporton belül. Tevékenységük során birkóznak, egymást üldözik és bukfenceznek. Az ezüsthátú hím és nőstényei elviselik játékukat, sőt gyakran részt is vesznek benne.
=== Hangadás ===
| |||