{{egyért2|a színész és rendezőről|Szécsi Ferenc (egyértelműsítő lap)}}
'''Szécsi Ferenc''', ''Schiller'' ([[Herkulesfürdő]], 1913. július 11. – [[Budapest]], 1974. március 1.)<ref>[https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPBZ-Y2R?i=67&wc=92SR-N3J%3A40678301%2C43353801%2C43800801%3Fcc%3D1452460&cc=1452460 Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 326//1974. folyószáma alatt.]</ref> színész, rendező.
==Pályafutása==
Schiller (Szécsi) Ferenc színész és Bártfai Ilona fia. Gyerekszínészkénr kezdte pályáját, Szécsi Ferkó néven már három éveshároméves korától. A budapesti Zrínyi Gimnáziumban tette le az érettségi vizsgát. 1938-ban szerzett oklevelet a Színművészeti Akadémián, majd 1938–39-ben a [[Belvárosi Színház]]ban játszott. 1939-ben néhány hónapig Kassán szerepelt, majd 1939–40-ben [[Erdélyi Mihály (operettszerző)|Erdélyi Mihály]]nál lépett színpadra. 1941-ben házasságot között Ferenczy Saroltával. 1941 és 1944 között [[Kolozsvár]]on játszott, majd 1944–45-ben megszervezte a marosvásárhelyi magyar társulatot. 1946–48-ben a budapesti Vígoperában volt főrendező, 1948 és 1957 között pedig rendezőként dolgozott a [[Magyar Rádió]]nál, később ugyanitt osztályvezető volt, 1954-től pedig a stúdió osztály vezetője. 1957-ben ő rendezte a televízió első stúdiójátékát (Offenbach: ''Eljegyzés lámpafénynél''). 1957–59-ben több egészségügyi ismeretterjesztő filmet is rendezett. 1959 és 1964 között az Állami Déryné, 1964–65-ben a Fővárosi Operett-, 1965 és 1973 újból az Állami Déryné Színházban volt rendező, közben 1964-ben az Irodalmi Színpadon is rendezett. 1950-től 1953-ig a Színművészeti Akadémia beszédművészet tanára volt. Többnyire jellem- és bonvivánszerepekben láthatta a közönség. Gyógyíthatatlan betegsége miatt önkezével vetett véget életének.
