„Bán Zsigmond” változatai közötti eltérés

'''Bán Zsigmond''', 1883-ig ''Baumgarten''<ref>A Belügyminisztérium 1883. évi 37794. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1883. év 4. oldal 6. sor. </ref> ([[Iszkaszentgyörgy]], [[1852]]. [[november 2.]] – [[Budapest]], [[Budapest VI. kerülete|Terézváros]], [[1906]]. [[augusztus 9.]]<ref>[https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6LXH-YMG?i=98&wc=92QL-K66%3A40678301%2C51865101%2C50104001%3Fcc%3D1452460&cc=1452460 Halálesete bejegyezve Budapest VI. ker. polgári halotti akv. 1535/1906. folyószám alatt.]</ref>) újságíró és közgazdasági szakíró.

Baumgarten Ármin és Zadeczky Róza fia, izraelita vallású. Középiskoláit [[Székesfehérvár]]ott végezte, majd a budapesti egyetemen jogot hallgatott, s jogtudori oklevelet nyert. Jogi tanulmányai közben a műtörténelemmel is foglalkozott, rajzolt, festett és mintázott. 1880-ban beutazta [[Európa|Nyugat-Európát]], főleg [[Németország|Német]]- és [[Franciaország]]ot, és ez idő alatt a műtörténetet és a művészetek technikáját, valamint a közgaz­dasági életet tanulmányozta. [[Párizs]]ban hat hónapot töltött és a szépművészetek iskolájába is eljárt. Párizsból hazatérve, ügyvédi irodában nyert alkalmazást és legtöbb idejét a polgári perrend elméletének és a jogpolitikának szentelte. 1877 végén a 48. gyalogezrednél mint egy évesegyéves önkéntes befejezte katonai szolgálatát, hadnaggyá lett kinevezve és e minőségében részt vett az [[1878]]. évi [[Bosznia-Hercegovina|boszniai]] okkupációs hadjáratban. Budapesten lakott és jogi tanulmányain kivül a festészettel is foglalkozott. Cikkei és tanulmányai több napilapban és folyóiratban jelentek meg. Évekig a ''Magyar­ország'' című napilap közgazdasági rovatát szerkesztette. 1906-ban hunyt el Budapesten, a halál oka: hűdéses elmezavar.

*''Az út, az igazság és az élet'' (bölcseleti tanulmány szépirodalmi formában, 1896)

* [[Szinnyei József (bibliográfus)|Szinnyei József]]: ''Magyar írók élete és munkái''. Bp., 1891-1914.