„Császárpingvin” változatai közötti eltérés

A császárpingvin az egyetlen olyan pingvinfaj, amely az [[Antarktisz]]on költ a téli időszakban. E madárfaj egyedei akár 50-120 kilométert is megtesznek táplálkozóhelyeik és költőhelyük között a csupasz jégen. Költőhelyeik kolóniákat alkotnak, melyek akár a több ezres nagyságrendet is elérhetik. A tojó mindössze egyetlen tojást rak le, melyet a hím tart melegen, amíg a tojó elmegy táplálékért. A vadon élő császárpingvinek jellemzően a húsz évet is megélhetik, ám egyes megfigyelések alapján vannak olyan egyedeik is, melyek elérik az ötven évesötvenéves kort, vagy még idősebbek is ennél.

A császárpingvineket legelső alkalommal [[George Robert Gray]] angol zoológus írta le 1844-ben. A Gray által adott ''Aptenodites'' elnevezés az ógörög ''ἀ-πτηνο-δύτης [a-ptēno-dytēs]'', azaz ''szárnyak nélküli búvár'' jelentésű szavakból áll össze. Nevének második tagja a német természettudós [[Johann Reinhold Forster]] tiszteletére lett ''forsteri'', aki elkísérte [[James Cook]] kapitányt második tengeri felfedezőútjára és további öt pingvinfajt nevezett el az utazás során. Forster lehetett az egyik első ember, aki 1773-74 közt pingvineket látott saját szemével, melyekről azt hitte, hogy az ''A. patagonicus'' fajhoz tartoznak. Ám a felfedezésről készült jegyzeteinek helyszíne valószínűsíti, hogy a császárpingvineket fedezte fel.

Az [[Antarktisz]]on költenek, akkor, amikor javában tombol a tél, (Ez −40 °C-os hideget jelent, és 130  km/h-s viharokat.) A többi pingvinfaj a tél elől ilyenkor északabbra húzódik. Az Antarktiszt óriási kiterjedésű jég veszi körül, mivel befagy az [[óceán]].

A legészakabbi területen elhelyezkedő költő populáció a Snow-szigeten található. Kóborló példányok megjelenését jegyezték fel a Heard-sziget, Dél-Georgia és Új-Zéland egyes pontjain.<ref>{{cite journal|vauthors=Downes MC, Ealey EH, Gwynn AM, Young PS |year=1959|title=The Birds of Heard Island|journal=Australian National Antarctic Research Report|volume=Series B1|pages=1–35}}</ref><ref>{{cite journal|last=Clark|first=G S|title=Eighth record of the Emperor penguin Aptenodytes forsteri at South Georgia|journal=Cormorant|year=1986|volume=13|issue=2|pages=180–181|url=http://www.marineornithology.org/PDF/13_2/13_162-187_ShortCommunications.pdf|accessdate=16 May 2013}}</ref> <ref name=Hanzab>{{cite book|title=Handbook of Australian, New Zealand and Antarctic Birds, Vol. 1A|last=Marchant|first=S|author2=Higgins PJ|year=1990|publisher=[[Oxford University Press]]|location=Melbourne}}</ref><ref>{{cite journal|vauthors=Croxall JP, Prince PA |year=1983|title=Antarctic Penguins and Albatrosses|journal=Oceanus|volume=26|pages=18–27}}</ref>

A kifejlett császárpingvinek állva 110-130 centiméter magasságúak.<ref name="Burnie">Burnie D and Wilson DE (Eds.), ''Animal: The Definitive Visual Guide to the World's Wildlife''. DK Adult (2005), ISBN 0-7894-7764-5</ref> Testtömegük 22,7 és 45,4 kilogramm közt változik. A két nem közül a hímek nehezebbek a nőstényeknél. E madárfaj az ötödik legnehezebb testtömegű madárfaj a világon a repülésre képtelen madarak közül.<ref name="CRC">''CRC Handbook of Avian Body Masses'' by John B. Dunning Jr. (Editor). CRC Press (1992), ISBN 978-0-8493-4258-5.</ref> E madarak súlya évszakonként változik, mivel a költési időszak során mindkét szülő sokat veszít testsúlyából, mire kikel és önállóvá válik a fióka. A hím császárpingvinnek több mint két hónapot kell kibírnia a pár egyetlen utódjának tojását melengetve, mire a tojó ismét visszatér hozzá táplálékszerző útjáról. E két hónapos időszak alatt a hím semmilyen táplálékot nem fogyaszt. A legtöbb hím császárpingvin mintegy 12 kilogrammot veszít testsúlyából, mire a fióka kikel a tojásból.<ref>{{cite web|url=http://www2.canada.com/calgaryherald/news/story.html?id=59132c88-d1ec-434c-b16f-d15eb1ceb16b&p=2|title=Daddy Dearest |publisher=.canada.com |date=19 June 1910 |accessdate=21 November 2012}}</ref> A költési időszak kezdetén a hím súlya 38 kilogrammot nyom, míg a tojók 29,5 kilogrammosak. A költési időszakot követően mindkét nem súlya 23 kilogrammra csökken.<ref name=Hanzab /><ref name="ADW">{{cite web|url=http://animaldiversity.ummz.umich.edu/site/accounts/information/Aptenodytes_forsteri.html|author=University of Michigan Museum of Zoology|title=''Aptenodytes forsteri''|accessdate=1 January 2008}}</ref><ref>{{cite web|url=http://marinebio.org/species.asp?id=534|title=Emperor Penguin, Aptenodytes forsteri at MarineBio.org|publisher=Marinebio.org|accessdate=3 November 2008}}</ref><ref name=Hanzab />

Akárcsak más pingvinfajok, a császárpingvinek teste is áramvonalas, hogy ezáltal is csökkenteni tudják a víz ellenállását úszás közben és a szárnyaik is inkább úszólábakra emlékeztetnek. A nyelvük befelé dőlő redőkkel bordázott, hogy megakadályozza a pingvinek által elejtett zsákmányok megszökését. A hímek és a tojók hasonló tömegűek és tollazatuk színe is közel azonos. A felnőtt egyedek háta, szárnyainak felső része, tarkója és fejük teteje és farkuk fekete színű. Hasi részük és szárnyaik alja fehér tollazattal borított, mely a mellkasi rész felső részein halvány sárga színű, amely a nyaknál és a füleknél élénk sárga színbe megy át. Nyolc centiméteres csőrük felső része fekete, míg alsó csőrük lehet rózsaszínű, narancssárga, vagy lilás árnyalatú is. A fiatal egyedeknél a füleket borító tollazat, álluk és torkuk fehér színű, míg a csőrük fekete. A császárpingvinek többi testtájékát finom, szürke színű pehelytollak borítják, kivéve fekete fejüket és fejük fehér elülső részét. 2001-ben találtak egy teljesen fehér tollazattal borított fiókát, amely azonban nem bizonyult albínónak, mivel nem rózsaszínű szemei voltak.<ref>{{cite web|url=http://www.cdnn.info/eco/e010908/e010908.html |title=Scientists find rare all-white emperor penguin |publisher=Cyber Diver News Network |work=CDNN |date=8 September 2001 |accessdate=29 March 2008 |author=CDNN |deadurl=yes |archiveurl=https://web.archive.org/web/20121107005517/http://www.cdnn.info/eco/e010908/e010908.html |archivedate=7 November 2012 }}</ref>

Mivel a császárpingvinek nem építenek fészket, amely egy biztos pontot jelentene számukra, amikor párjukat, vagy éppen fiókájukat kell megkeresniük, ezért kénytelenek voltak kialakítani egyedi hangjelzéseiket egymás helyének könnyebb beazonosítására.<ref name=Will68>{{Harvnb|Williams|1995|p=68}}.</ref> Összetett hangjelzéseket alakítottak ki, melyek lehetnek gyanakvó hangvételűek is, mikor például nem teljesen biztosak benne, hogy a saját fiókájukról van szó, mely a legváltozatosabb hangjelzés-tartomány a pingvinek között. A hangokat kiadó egyedek két frekvenciasávot használnak váltogatva. A fiókák szintén egy meghatározott frekvenciájú hangjelzéssel közlik szüleik felé, ha épp éhesek, vagy csak keresik őket.<ref name="ADW"/><ref>{{cite journal | author = Robisson P | year = 1992 | title = Vocalizations in ''Aptenodytes'' Penguins: Application of the Two-voice Theory | url =http://sora.unm.edu/sites/default/files/journals/auk/v109n03/p0654-p0658.pdf |format=PDF | journal = [[The Auk|Auk]] | volume = 109 | issue = 3| pages = 654–658 }}</ref><ref name="ADW"/>

A császárpingvinek költenek a világ madárfajai közül a legzordabb helyeken. A hőmérséklet elérheti akár a -40 &nbsp;°C-ot is, míg a széllökések sebessége akár 144 &nbsp;km/h is lehet. A jeges tengervíz hőmérséklete -1,8 fok körül alakul, amely jóval alacsonyabb, mint a császárpingvinek 39 &nbsp;°C-os testhőmérséklete. E madárfaj azonban számos módon alkalmazkodott a jeges időjárási körülményekhez.<ref name=Will107>{{Harvnb|Williams|1995|p=107}}.</ref> Tollazatuk biztosítja testük 80-90 százalékának hőszigetelését, amely alatt egy bőr alatti zsírréteg is védi őket a kihűléstől, amely a költési időszak előtt akár három centiméteresre is vastagodhat. A zsírréteg azonban gátolja a pingvinek szárazföldön való mozgását, legalábbis a Magellán-pingvinekkel összevetve, melyeknek kevesebb zsírréteg borítja testét.<ref>C. Michael Hogan (2008) [http://globaltwitcher.auderis.se/artspec_information.asp?thingid=232 ''Magellanic Penguin'', GlobalTwitcher.com, ed. N. Stromberg]</ref>