„Pejoratív jelző” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SieBot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: következő hozzáadása: fr:Péjoratif
Cherybot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: Szomszédos írásjelek kurziválása
1. sor:
A '''pejoratív kifejezés''' vagy pejoratív értelmű szó, sértő vagy sértő szándékú, lekicsinylő, megbecstelenítő ''becsmérlő jelzős szerkezet'' vagy elnevezés – főleg a politikában vagy egyéb vitás helyzetben, amelyet a másik féllel elégedetlen vagy arra dühös személy használ. Egyszerűen és másképpen: szitokszó. Ne keverjük össze a ''pejoratív kifejezés'' vagy ''szidalmazás,'', és a ''(nyelvi) durvaság'' ([[kakofemizmus]]) fogalmakat: ''szidalmazás''nak nevezzük a másik ember nem feltétlenül durva és trágár, de sértő szándékú becsmérlését, míg szitkozódásnak a (gyakorta címzés nélküli, személytelen) durva nyelvi kitöréseket. A szitokszavak érzelmileg ''negatívan töltött'' kifejezések, kimondásuk a beszélőnek többnyire megkönnyebbülést okoz. A „pejoratív” kifejezés [[latin nyelv|latin]] eredetű (''peior,'', -''ius:'': rosszabb).
 
===A jelenség kapcsolatai más jelenségekkel===
 
A negatív jelzők használata már a gyermekkorban megkezdődik, enyhe formájában a „csúnya”-nak nevezéssel, mérsékelt formában a lehülyézéssel, és végül az anyázással. Minden esetben az a feltételezés áll mögötte, hogy amit ''mondunk,'', az úgy van vagy úgy lesz. Innen származik az [[átkozódás]], és annak különböző formái (kiátkozás, ráolvasás, szóval rontás stb.). Szándékos esetben a dolog a [[szómágia]] egyik fajtája, az a téves hitünk, hogy az elnevezés, a [[névadás]] (jelzős főnév) és a [[valóság]] között oksági vagy lényegi, sőt beteljesítő kapcsolat áll fenn.
 
A fentieken kívül kétségtelen feszültségcsökkentő szerepük ellenére a másik fél számára ''verbális aggresszió'' különböző formáinak (lásd később) számítanak.
13. sor:
===Nyelvi konvenciók===
 
Ennek ellenére ők sem tudnak megszabadulni az olyan régi nyelvi hagyományoktól, amelyeknek mára (a konfliktusok elmúltával) már semmi sértő éle nincs. Az „angolosan távozni” – angolul ''to„to take a French leaveleave”'' egy jó példa erre.
 
Magyarországon a „zsidó” és a „cigány” szavak ilyen értelmű összetételben való használata volt egy időben szokásos: „cigányútra ment”, „van a bankjegyek stb. között egy zsidó”, azaz a többitől eltérő. Nyilván ilyen kifejezéseket nem szitokszóként használunk. Nem ritka, hogy maguk a cigányok is cigánynak nevezik magukat, sokszor büszkeséggel. (vesd össze a „gay pride” mozgalommal, amelynek tagjai [[píár]] módszereket alkalmaznak a rájuk használt negatív kifejezés tartalmi áthangolására.)