Wikipédia

„Arány” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Mustapilvi (vitalap | szerkesztései)
1 700 szerkesztés
Cherybot (vitalap | szerkesztései)
51 479 szerkesztés
a Robot: Szomszédos írásjelek kurziválása
3. sor:
==A matematikában==
 
Az arányt [[hányados]] alakjában fejezzük ki, az így kapott eredmény elnevezése ''aránymutató.''. Például: 10 méter / 6 méter = 5/3.
Az ''arány'' azon tagja, mely a hányadosnál az osztandó helyén szerepel, az ''előtag,'', amelyik az osztó helyén áll, az ''utótag.''. Aszerint, hogy az ''aránymutató'' az egységnél (1/1) nagyobb, vagy kisebb, az arány lehet fogyó, illetőleg növekedő. Ha az ''aránymutató'' éppen egyenlő az egységgel, akkor az összehasonlított mennyiségek egymással egyenlők.
[[Összemérhetetlen]] ([[latin_nyelv | latinul]] ''incommensurabilis'') mennyiségek összehasonlitásából olyan arány keletkezik, melynek ''aránymutatója'' [[irracionális szám]]. Például: ha a négyzet átlóját az oldalával állítjuk arányba. Bármilyen [[mértékegység]]űek legyenek is az ''arány'' tagjai, az ''aránymutató'' mindig [[mértékegység]] nélküli szám.
 
Az ''arányt'' latinosan ''proporciónak'' is szokták nevezni, de a ''ratio'' szónak is van ilyen jelentése (vö. irracionális). Használatos még a „''kvóciens„kvóciens”''” („hányados”) kifejezés is, noha ritkábban.
 
== A művészetben ==
17. sor:
''Aránya'' van a testek egyes részeinek megvilágítottságában és szineiben is. Minthogy az emberi alak legmegfelelőbb tárgya a művészeti utánzásnak, azért a művészetben annak ''arányai'' a legnagyobb jelentősségűk. Az [[emberi test]] ''arányait'' a művészet ősidőktől fogva tanulmányozta. Kezdetben ezek a tanulmányok pótolták a művészeti [[anatómia | anatómiát]]. A [[testalkat]] ''arányainak'' megállapításánál bizonyos hosszuságú és egységül elfogadott vonal szolgált egységül: például a test magasságának ezred része, a [[középujj]], a [[fej]], esetleg az [[arc]] hossza. Úgy tartották, hogy a fej hossza nyolcszor véve adja a test egész magasságát. De ez az ''arány'' nem volt állandó, mert némelyek a fejet hétszer, mások kilencszer vették. Az ilyen mérések nem voltak egyértelműek, mert nehéz pontosan megállapítani a pontokat, melyekből a mérés kiindul. Továbbá hozzájárul, hogy egyik ember ''arányai'' a másikétól eltérnek.
 
Kétségtelen, hogy az [[ókori művészet]] is kereste az eltérések között a ''középarányt,'', de azt nem lehet bebizonyítani, hogy valamely ''középarány'' átalános szabályául elfogadtak volna. Így az [[Egyiptom | egyiptomi]] [[szobrászat]] és [[festészet]] hagyatékaként fönnmaradt sok ezer alak ''arány'' tekintetében egymástól erősen eltérő. Azt sem lehet bebizonyítani, hogy a test magasságát és főbb részeit következetesen akár a [[talp]]nak, akár a kéz [[középujj]]ának hosszával mérték volna. A [[görög művészet]]ben egy ''középarányt'' [[Polykleitos]] állapított meg és e mintaszobrot ''kánonnak'' nevezték, ami arra utal, hogy legalább egy ideig, ha nem is általánosan, de mégis mintaként szolgált. A [[Görögország | görögök]] az ''arányt'' ''szimmetriának'' (összemérés) nevezték, amiről [[Plinius]] állította, hogy nincs [[latin_nyelv | latin]] neve. A [[szimmetria]] szónak ma más az értelme.
 
A ''proporció'' ([[latin_nyelv | latinul]] ''pro portione'') szót [[Cicero]] alkotta a [[Görögország | görög]] analógia fogalmának megjelölésére. A ''proporció'' ma az ''arány'' egyik régies elnevezése.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Arány”