„Szerkesztő:SzoboszlayP/próbalap” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
43. sor:
== Történet ==
{{cselekmény}}
A hatvanas évekbeli [[Termelőszövetkezet|kollektivizálás]] idején [[hidroglóbusz]] érkezik abba a faluba, ahol Széles Istvánék ([[Molnár Tibor (színművész)|Molnár Tibor]]) élnek. Fiuk épp külföldre készül, a tengerhez. Utazása előtt apja elmondja neki, hogy nemrég megpróbált öngyilkos lenni.
A történet itt
A háború után Fülöp agitátorként tér vissza a faluba, és megkezdődik a földosztás. A parasztok a közös tulajdon eszméjét sajátosan értelmezve rögtön kifosztják a magtárat, és Fülöp alig tudja megállítani őket. A [[Rákosi-korszak]] vidámabb oldalába egy majális keretében nyerünk betekintést, majd erre kontrasztként következik az a jelenet, amelyben kényszerrel elszállítják az Istvánék által bearatott termés jelentős részét. Fülöp megpróbálja megértetni Istvánnal, miért fontos az, hogy beadják a közösbe a terményeiket, de este István és Mihály visszalopják a saját részüket. A két férfi a rendőrségre kerül, és Mihály majdnem megfojtja a rendőrt, akinek az utolsó pillanatban sikerül lelőnie a nagydarab férfit. Mivel István nem tett semmit a verekedés ellen, bűnrészesség miatt munkatáborba deportálják 852 napra 1951-52 környékén.<ref>Juli, amikor meglátogatja a munkatáborban Istvánt, az [[1952. évi nyári olimpiai játékok|1952-es olimpiáról]] és [[Sztálin]] haláláról beszél.</ref> Egy rabnak, Bócza Józsefnek köszönhetően tudja meglátogatni Istvánt Juli, aki beszámol mindenről férjének, ami az elmúlt években történt, köztük arról is, hogy Fülöp segített fiuknak bekerülni az egyetemre.
[[1956-os forradalom|1956-ban]] a forradalmárok a tóba állítják Bánó Fülöpöt, a rendőrt, és még két kommunistát, hogy kivégezzék őket. A forradalmárok vezetője Istvántól kér tanácsot, hogy hogyan alázzák meg a kommunistákat. István erre azt feleli, hogy ők tisztelik egymást. ''„Azt mondta, ez a forradalom a miénk. Annak van igaza, akinél a fegyver van. [...] Idegenek ebbe a faluba még sose jöttek kapálni. Intézkedni meg mindig eljönnek."'' – mondja. Erre a forradalmár átadja a gépfegyvert Istvánnak, de a férfi nem lövi le egyiküket sem. Erre a forradalmárok a templomba viszik a négy férfit, figyelmeztetve a falusiakat, hogy aki védeni meri őket, azokat lelövik. A vezető a falhoz térdepelteti a kommunistákat, de Fülöp nem térdepel le, és nem fordít neki hátat. Végül Fülöpön kívül mindenkit kivégez a férfi, és távozik a forradalmárokkal a faluból. István azt hazudva, hogy Juli haldoklik, levélben hazahívja fiát, aki otthon szégyenében megfogadja, hogy nem tér vissza az egyetemre tanulni.
Nyáron a krumpliszedésnél a tűző napon rosszul lesz Juli, és Pista majdnem kapával esik neki
István életben marad, és a film visszatér a jelenbe, a hidroglóbusz megérkezéséhez. Végül a tengerhez kijutott Pista
{{cselekmény vége}}
71. sor:
==Így készült a film==
A témafelvetés után a fiatal alkotók egy csoportja [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók]] és [[Kodály Zoltán|Kodály]] népdalgyűjtő módszeréhez hasonlított anyaggyűjtésre indult, hogy felderítsék a falusiak téeszesítéshez, az elmúlt évtizedek történéseihez való viszonyát, hogy valós történeteket és sorsokat vihessenek filmre. Míg Kósa egy [[Filmvilág]]nak adott interjújában arra utal, hogy az anyaggyűjtés közös ötlet volt<ref>{{cite web | title = "Miénk a világ!" Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I. | publisher = [[Filmvilág]]| url = http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7272 | date = 1981-11 | accessdate = 2017-03-04}}</ref>, egy másik interjújában{{refhely|KósaF}} saját ötletként tünteti fel, melyben arról is beszél, hogy a Mihály és a rendőr közötti halálos konfliktus alapja egy valós esemény, melynek személyesen ismerte szereplőit. Kósa nyilatkozata alapján a forgatókönyv első verzióját [[Gyöngyössy Imre|Gyöngyössy Imrével]] közösen írták, melyet a Filmfőigazgatóság nem fogadott el, ezután [[Csoóri Sándor (költő)|Csoóri Sándor]] közreműködésével készült el több hasonló visszautasítás után a végső változat.
Az 1965-ben elkészült filmet a cenzorok két ok miatt nem engedték bemutatni: egyrészt 1956-ot forradalomnak nevezik benne, másrészt a történet főhőse sikeresen öngyilkos lesz, miután elveszik a földjét. Ez utóbbi ráadásul a 60-as években történik, azaz a rendszer által elvárt üzenet (miszerint a kádári téeszesítés az 'igazi') sérült, helyette párhuzamba állítódott a két korszak téeszesítése: mindkettő tragédiában végződik. A film alkotói eleinte nem voltak hajlandóak kompromisszumot kötni a cenzorokkal, a szakma pedig szolidáris volt velük.{{refhely|VargaB|p.138.}} Kósa a film bemutatásáig nem kapott diplomát, és újabb filmet sem készíthetett. A film végleges verziója végül 1967
== Díjak, jelölések ==
|