„Genti oltár” változatai közötti eltérés

Hétköznapokon, mikor be volt csukva az oltár, a felső négy szakaszban az angyali üdvözlet jelenete volt látható, a két alsó szárnyon a középen [[Keresztelő János|Keresztelő Szent János]] és [[János apostol]] alakjai, szoborként megfestve, szélről az ajándékozónak és nejének pompás, realisztikus térdelő alakjai, legfelül a körívekben két próféta és két [[Szibüllák|Szibülla]], az erythreai szibilla és a cumae-i szibilla képe. Ünnepnapokon az oltár mindig nyitva volt. A belső részen alul, középen van a fő kép, mely az [[A jelenések könyve|Apokalipszis]] nyomán az isteni bárány lábainál fakadó élet forrása képében szimbolikusan a megváltás művét és a szenteknek azt imádó seregét ábrázolja.
 
A vallásháborúk idején külön őrök vigyázták az oltárképet, nehogy a [[Protestantizmus|protestánsok]] – akik helytelenítették a templomok díszítését – megrongálják. [[II. József magyar király]] és német-római császár az oltár ábrázolásait helytelenítette. [[I. Napóleon francia császár]] elrabolta. Az oltárszárnyak csak az első világháború után kapcsolódhattak újra egymás mellé. [[1934]]-ben néhány táblát elloptak és azóta csak másolat pótolja az eredetit.<ref>[https://www.khanacademy.org/humanities/renaissance-reformation/northern-renaissance1/burgundy-netherlands/a/vaneyck-ghentaltar Van Eyck, The Ghent Altarpiece], khanacademy.org</ref>
 
== Az oltárkép részei ==
53 648

szerkesztés