„Fogarasi János (nyelvész)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a clean up AWB |
|||
57. sor:
=== Pályája ===
[[1827]]-ben került a királyi táblai jegyzők listájára és Szirmay Ádám mellett dolgozott, mint az ügyvédi iroda levéltárosa. Ügyvédi oklevelet [[1829]]-ben szerzett. Ekkor még nem akart a tanítással felhagyni és a félárva Komáromy György földbirtokos tanítója lett – az ő házukban ismerkedett meg Tretter Erzsébet társalkodónővel, akit [[1834]]-ben feleségül vett.
A Magyar Tudományos Akadémia [[1838]]. [[szeptember 7.|szeptember 7-én]] választotta levelező, [[1841]]. [[szeptember 3.|szeptember 3-án]] rendes tagjává.
70. sor:
== Művei ==
Fogarasi igazi [[polihisztor]] volt, olyan mértékben, ami korában már ritka volt. Jogi értekezéseket, költeményeket és elbeszéléseket is közölt, dalokat és kórusműveket is szerzett, [[hegedű|hegedült]], de nyelvészeti munkája a legjelentősebb. Igaz főként a szótár révén: a mongol nyelvrokonság híve volt, nyelvfilozófiai, nyelv- és szótörténeti ideái máig megosztják a nyelvésztársadalmat. De ő fogalmazta meg a [[Fogarasi-törvény]] néven ismert magyar nyelvtani szabályt ([[1838]]-ban, az [[Athenaeum (folyóirat)|Athenaeum]]ban), amely szerint a kiemelt mondatrész mindig az igei állítmány elé kerül.
Úttörő jelentőségű folklorisztikai tevékenysége is: [[Tranyik János]]sal együtt [[1847]]-ben két füzetnyi népdalgyűjtést adtak ki. Maradandó értékű [[verstan]]i munkája a [[choriambus]]nak a magyar verselésben játszott szerepének kutatása.
| |||