„Mijako nyelvjárások” változatai közötti eltérés

Következzen egy példa: ''Alocasia'' (nyilvánvalóan egy jövevényszó az ausztronéz nyelvcsalád [[Tagalogtagalog nyelv|tagalog nyelvéből]]éből {{IPA|/biːɡaʔ/}}). Ennek a variációi a következők: közép mijako (Hirara, Ógami) {{IPA|/biʋkasːa/}}, ikema {{IPA|/bɯbɯːɡamː/}}, irabu (Nagahama) {{IPA|/bɭbɭːɡasːa/}} és tarama {{IPA|/bivːuɭɡasːa/}}.

A közép-mijako nyelvjárásokban nincsen zenei hangsúly, ezért ''ikkei'' típusúak (csak a szó végén emelkedő tónusú). A tarama nyelvjárás egy szó esetében fonológiailag különböztet meg hangsúlyokat (szótő és simulószó), pl.: {{IPA|/juda꞊mai neen/}}, {{IPA|/jadu꞊mai neen/}}, {{IPA|/madu꞊mai neen/}},

A történelmi *i és *u központosul és egybeolvad {{IPA|/ɨ/}} -vé, ahogy az *e és *o /i/ és /u/ lesz. A kicsivel a nyelv hegye mögötti rész az {{IPA|/ɨ/}} hangzó ejtésekor közel van a [[Fogmeder|fogmederhezfogmeder]]hez, és ez a jellemző pontatlanul [[Apikális hang|apikálisként]] került leírásra (valójában laminális). <ref>Hayato Aoi, in ''Handbook of the Ryukyuan Languages'', p. 406</ref> Bizonyos környezetben az {{IPA|/ɨ/}}hangzó megemelkedik a magánhangzó képzési helye mögött szótagokhoz kötődő {{IPA|/s̩/}}-vé a {{IPA|/p/}} és a {{IPA|/k/}} után (főleg másik zöngés mássalhangzó előtt). Azokban a nyelvjárásokban, amikben található zöngés zárhang az {{IPA|/ɨ/}} {{IPA|/z̩/}}-re változik a {{IPA|/b/}} és {{IPA|/ɡ/}} hangok után:

Az ógami nyelvjárásban kilenc másslahangzó van, amihez nem tartozik zöngéspár. (A legtöbb mijako nyelvjárás nem használ zöngésítést.)

A zárhangok gyakorta kezdődnek hehezettel és közepesen zöngésednek. Egy tucatnyi szó van, aminek a kezdőhangzóját választhatóan lehet zöngésíteni, például: ''babe ~ pape'' (speciális fajta hal) és ''gakspstu ~ kakspstu'' (rozsomák/falánk). <ref> Kevésbé valószínű, hogy a 'wolverine'; a francia ''glouton'' szó (mint az angol ’’glutton’’ (rozsomák, falánk) jelentésű szó) utalhat emberre és állatra is, de a mijako nyelvben megjelenő szó glosszáltá válik, így az „éhes szellem” és az „ember” morfémáiból áll össze. </ref> Pellard szerint ez jövevényszó lehet (''babe'' megtalálható más nyelvjárásokban is és ''gaks-'' egy kínából átvett morféma; egyedül egy egyedülálló szó a ''gama ~ kama'' 'barlang' az, ami nem egyértelműen átvétel).