„Klór” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
72. sor:
Nagyszámú természetes klórorganikus vegyület ismert (2002-ben ezek száma 2200 volt)<ref name="Gribble">Gordon W. Gribble: ''The diversity of naturally produced organohalogens.'' In: ''Chemosphere.'' 2003, 52, S. 289–297, [[doi:10.1016/S0045-6535(03)00207-8]].</ref>, legtöbbjüket tengeri élőlények, például hínárok, szivacsok, előgerinchúrosok és korallok szintetizálják. A szárazföldi állatok és növények ennél lényegesen kevesebb ilyen vegyületet termelnek. Szerves klórvegyületek képződhetnek vulkánkitörésekkor, illetve a biomassza égése során is.
==Előállítása
Kis mennyiségű klórgáz laboratóriumban előállítható gázfejlesztő készülékben tömény, levegőmentes sósavoldat nedvesített mangán-dioxidhoz, vagy kálium-permanganáthoz való cseppenkénti adagolásával. A gázfejlődést enyhe melegítéssel lehet szabályozni. Az így keletkező gázt vizes és tömény kénsavas gázmosón keresztülvezetve lehet szárítani.
Az iparban a klór előállítása általában nátrium-klorid vizes oldatának elektrolízisével történik. Ez az eljárás, a [[klóralkáli-elektrolízis]] 1892-ben jelent meg az iparban, és ma is ebből származik az iparban előállított klór legnagyobb része.<ref name="Greenwood798"/> Az elektrolízis során a klór mellett [[hidrogén]]gáz és [[nátrium-hidroxid]] képződik, ez utóbbi a legértékesebb termék. A folyamat a következő reakcióegyenlet szerint megy végbe:<ref>{{Holleman&Wiberg|page=408}}</ref>
:2 NaCl + 2 H<sub>2</sub>O → Cl<sub>2</sub> + H<sub>2</sub> + 2 NaOH
A kloridoldatok elektrolízisekor lejátszódó elektródfolyamatok:
:Katód: 2 H<sub>2</sub>O + 2 e<sup>−</sup> → H<sub>2</sub> + 2 OH<sup>−</sup>
:Anód: 2 Cl<sup>−</sup> → Cl<sub>2</sub> + 2 e<sup>−</sup>
A diafragma-cellás elektrolízis során egy [[azbeszt]] (vagy polimer) diafragma választja el az anódot és katódot, megakadályozva, hogy az anódon fejlődő klór reakcióba lépjen a keletkező nátrium-hidroxiddal, vagy a katódon fejlődő hidrogénnel.<ref name="Euro Chlor3">{{cite web|url=http://www.eurochlor.org/the-chlorine-universe/how-is-chlorine-produced/the-diaphragm-cell-process.aspx|title=The diaphragm cell process|publisher=Euro Chlor|accessdate=2007-08-15}}</ref> A sóoldatot folyamatosan pótolják az anódcellába, ahonnan a diafragmán keresztül áramlik a katódhoz, ahol a nátrium-hidroxid képződik. A diafragmás eljárás során híg és némileg szennyezett alkáli-oldat termelődik, viszont a higanykatódos eljárásnál energiahatékonyabb és kevésbé környezetszennyező.<ref name=Greenwood798/>
A membráncellás elektrolízis egy féligáteresztő membránt alklamaz ioncserélőként. A telített nátrium-, vagy kálium-klorid-oldatot az anódnál adagolják, ahol a kloridionok klórgázzá oxidálódnak. A katódon a vízmolekulák redukciójával hidrogéngáz és hidroxidionok keletkeznek. Az anódtól a féligáteresztő membránon keresztül a nátriumionok at tudnak jutni a katódhoz, és ott a hidroxidionokkal egyesülnek NaOH-dá. Ezzel az eljárással nagyon tiszta nátrium-, vagy kálium-hidroxid oldat állítható elő, viszont megköveteli a nagyon tiszta és nagy koncentrációjú sóoldat alkalmazását.<ref name="Euro Chlor4">{{cite web|url=http://www.eurochlor.org/the-chlorine-universe/how-is-chlorine-produced/the-membrane-cell-process.aspx|title=The membrane cell process|publisher=Euro Chlor|accessdate=2007-08-15}}</ref>
[[File:Chloralkali membrane.svg|center|600px|thumb|Membráncellás elektrolízis]]
== Vegyületei==
Legelterjedtebb vegyületei a [[:Kategória:Kloridok|kloridok]], ahol a klór egyszeresen negatív [[oxidációs szám|oxidációs állapotban]] szerepel. [[Alkálifémek|Alkálifém]]- és [[Alkáliföldfémek|alkáliföldfém]]-kloridok kiválóan oldódnak vízben, ionos tulajdonságú anyagok. A kloridion [[Komplexkémia|komplexképzésre]] is képes.
| |||