„S-Bahn” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Attus (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Attus (vitalap | szerkesztései)
Az eredeti szöveg nagyon csekély felkézültségről tanúskodó, nagyon gyenge színvonalú volt, több tévedést is tartalmazott. Ezt igyekeztem kicsit rendbe szabni.
1. sor:
[[Kép:OePNVSystemeDeutschland.png|jobbra|250px|bélyegkép|S-Bahn hálózatok Németországban]]
 
Az '''S-Bahn''' egy német kifejezés, amely városi gyorsvasutakat jelöl. Először [[Berlin, Berlin|Berlinben]] alkalmazták az 1920-as évek végén az ottani elővárosi vasúthálózat villamosítása után. Eredete máig nem tisztázottisztázott teljes mértékben, valószínűleg a városi gyorsvasút jelentésű Stadtschnellbahn kifejezés rövidítése. A kifejezés a teljes német nyelvterületen: [[Svájc]]ban, [[Németország]]ban és [[Ausztria|Ausztriában]] használatos. Észak-[[Olaszország]]ban, [[Dánia|Dániában]] és [[Csehország]]ban használják az S-jelölést városi-elővárosi gyorsvasutakra, de az S-Bahn kifejezés alkalmazása nélkül.
 
A német szabvány szerint S-Bahnként csak az országos vasúti előírásoknak mindenben megfelelő vasutak nevezhetőek.
10. sor:
Az S-Bahn más vasutakhoz képest nagyvárosi és agglomerációs környezetben nyújt emelt színvonalú szolgáltatást. Abban különbözik az egyszerű vasúttól, hogy:
* [[ütemes menetrend|ütemes a menetrendje]] (a német szabvány szerint ez alapfeltétele az S-Bahn megjelölésnek)
* kifejezettenáltalában jó az összeköttetése más közösségi közlekedési eszközökkel, és illeszkedik a különböző régiók tarifaszabályozásába és a különböző közlekedési társaságok működésébe
* általában [[motorvonat]]okból áll, amelyekre jellemző a gyors utascsere (sok és széles ajtóval), a nagy befogadóképesség és az átlagosnál jobb gyorsulás
* megemelték (akadálymentesítették) a peronokat, hogy az azzal egy szintben lévő utastér ezáltal is gyorsabbá tegye a ki- és beszállást
* több városban a belváros alatt, alagútban vezették át, föld alatti megállókkal
* agglomerációból a városba utazni szándékozót képes átszállás nélkül a város szívébe szállítani
 
== Fejlődéstörténete ==
30 ⟶ 29 sor:
A kezdeti nehézségek és modernizációs kísérletek után a Német Birodalmi Vasút úgy határozott, hogy szükséges a teljes szerelvénypark modernizációja. Így a korábbi gőzmozdonyokat kiváltották a 750 voltról üzemelő motorvonatok a Berlini Városi, Kör- és Elővárosi Vasút vonalain. Az első elektromosan hajtott szakaszt 1924-ben adták át Berlinben. Ezen a szakaszon a motorvonatok a sínpár mellett futó tápsínből kapták az áramot.
 
1940-ben a berlinihez hasonló rendszer kiépítésével lecserélték az 1907 óta már meglévő [[felsővezeték]]es, váltakozó áramról működő rendszert [[Hamburg|Hamburgban]] is. Ekkor a hamburgi elővárosi vasutat szintén S-Bahnak nevezték el, és ugyanolyan logót is kezdtek használni, mint Berlinben. Kezdetben Hamburgban a logó színe piros volt.
 
=== Váltakozó áramú hálózatok ===
Az 1960-as évektől több német nagyvárosban is elkezdtek a már korábban váltakozó árammal villamosított vasútvonalakon a berlini és a hamburgi mintához hasonló városi-elővárosi gyorsvasutakat kialakítani. Elsőként 1967-ben [[Düsseldorf]] - [[Ratingen]] között. Ezeknek a hálózatoknak a jellemzője, hogy technikailag semmiben nem térnek el a környező villamosított vasútvonalaktól, ezért nem is igényelnek speciális járműveket. Sok esetben az S-Bahn létrehozása után ugyanazok a vasúti járművek közlekedtek, mint előtte. Az S-Bahn létrehozása mindenütt együtt járt viszont az ütemes menetrend bevezetésével, új megállók létrehozásával, a vasúti kínálat javításával.
 
Egyes városokban ([[Frankfurt am Main|Frankfurt]], [[München]], [[Stuttgart]]) épültek új vasúti belvárosi alagutak, másutt egyáltalán nem épült új vonal, csak új megállók.
 
=== S-Bahn más országokban ===
 
==== Ausztria ====
[[Ausztria|Ausztriában]] a [[Bécs|bécsi]] elővárosi vasúton 1962-től nyitottak meg egy, a német S-Bahn-hálózatokhoz hasonló közlekedési rendszert, ezt azonban ekkor még Schnellbannak (gyorsvasút) nevezték. A 2000-es években kezdtek kisebb osztrák városokban is ütemes menetrend bevezetésével és új megállók kialakításával az S-Bahn-fogalomnak megfelelő hálózatok létrehozásába, új vasútvonalak kiépítése nélkül.
 
Elsőként 2004-ben [[Salzburg|Salzburgban]] alkalmazták az S-Bahn kifejezést, majd utána sorban több más osztrák városban is. 2005-től nevezték hivatalosan a bécsi gyorsvasutat is S-Bahnnak.
 
==== Svájc ====
Zürichben az 1980-as években kezdtek egy városi vasúti alagút kiépítésébe. Az alagút 1990-es megnyitásától kezdve nevezték az elővárosi vasutakat S-Bahnnak. Ezt követően az 1990es, majd még inkáb a 2000-es években több svájci régióban is egyszerűen elkezdték a regionális vasutakat is S-Bahnnak nevezni, anélkül, hogy ennek kapcsán bármit is átalakítottak volna a vasúti közlekedésben. A 2010-es évekre Svájc német nyelvű részén már minden személyvonatot S-Bahnnak jelölnek.
 
Ez az S-Bahn-fogalom hagyományos, németországi jelentésétől alapvetően eltérő használatot jelent.
 
==Logók==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/S-Bahn