„Koreai filmművészet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
→‎A hangosfilm megjelenése: Akkor mar nem volt Csoszon-dinasztia :P
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
31. sor:
Az 1930-as évek technikai fejlődésének egyik úttörője volt {{koreai|Lee Pil-woo|I Phiru|이필우, 李弼雨; 1897–1978}} operatőr, aki számos tanítványának adta át tudását, közöttük a testvéreinek. Öccse, {{koreai|Lee Myeong-u|I Mjongu|이명우, 李明雨}} ''{{koreai|Chunhyangjeon|Cshunhjangdzson}}'' (춘향전) című filmjéhez saját maga fejlesztett hangtechnikát (bár japán segítséggel), ezzel létrejött az első koreai hangosfilm.{{refhely|azonos=Kobiz2}} {{koreai|Lee|I}} azután utazott Kínába és Japánba a hangosfilmet tanulmányozni, hogy 1930-ban Koreában bemutatták a ''[[Paramount on Parade]]'' című amerikai filmet. A japánok az amerikai [[RCA Photophone]] rendszer alapján létrehozták a saját rendszerüket (Cucsihasi, 土橋), ezt vette át {{koreai|Lee|I}} is. Bár a technika kezdetleges volt és amatőrnek hatott, emiatt a kritikusok negatívan fogadták, a nézőket lenyűgözte az első hazai hangosfilm.{{refhely|KOBIZ 3|azonos=Kobiz3}}
 
A kezdeti bukdácsolás ellenére a hangosfilmek hamar átvették a vezetést, 1936-ban már a bemutatott filmek felét tették ki. Ekkor jelent meg például az első zenés film, a ''{{koreai|Norae Joseon|Nore Csoszon}}'' (노래 조선, „Csoszoni„Dalos dalok”Korea”), valamint az ''Arirang 3'' (아리랑 3편), {{koreai|Na Woon-gyu|Na Ungju}} filmsorozatának harmadik és egyetlen hangos része. A hangosfilm elterjedése a színjátszást is megváltoztatta, kellemes orgánumú színpadi színészek és színésznők számára teremtett lehetőséget a filmvásznon, mint {{koreai|No Jae-sin|No Dzsesin|노재신, 盧載信; 1916–2003}}, {{koreai|Lee Jong-cheol|I Dzsongcshol|이종철, 李鍾哲; 1909–1972}} vagy {{koreai|Mun Ye-bong|Mun Jebong|문예봉, 文藝峰; 1917–1999}}. A vezető rendezők jó része külföldön, Japánban vagy Németországban tanult, a korszakra pedig a koprodukciók voltak jellemzőek, leginkább technikai okok miatt: Koreának egyszerűen szüksége volt a tapasztalt japán mérnökök segítségére az egyre fontosabbá váló hangosfilm technikai problémáinak megoldására.{{refhely|azonos=Kobiz3}}
 
A koprodukciók és az erős japán cenzúra ellenére a koreai filmesek elkezdték megtalálni sajtát hangjukat, azáltal, hogy összehasonlították filmjeiket a japán és nyugati alkotásokkal. Jellemzőek lettek a koreai folklórból, a [[Csoszon|{{koreai|joseoni|csoszoni}}]] időkből merítkező alkotások, az 1938-ban megtartott első koreai filmfesztiválon például az ''Arirang''ot választották a legjobb némafilmnek, és az 1937-ben bemutatott ''{{koreai|Simcheongjeon|Simcshongdzson}}''t (심청전) a legjobb hangosfilmnek. Az ''Arirang'' egy faluban játszódik, vidéki emberek életét mutatja be, a ''{{koreai|Simcheongjeon|Simcshongdzson}}'' pedig egy népszerű [[Simcshongga|{{koreai|pansori|phanszori}}történet]] zenés feldolgozása.{{refhely|azonos=Kobiz3}}