Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 195.199.178.70 (vita) szerkesztéséről Misibacsi szerkesztésére
[[Fájl:Gokstadskipet - no-nb digifoto 20150210 00243 NB MIT FNR 16964.jpg|balra|bélyegkép|320px|A gokstadi viking hajó maradványai, Norvégia, Sandefjord]]
 
A vikingek a [[8. század]]tól kezdve kisnagy számban hagyták el szülőföldjüket, és szálltak tengerre. Ennek számos tényező állhatott a hátterében. Először a [[túlnépesedés]]t szokták említeni, aminek oka a skandinávok között szokásos [[poligámia]], többnejűség, az ágyasok, szeretők tartása lehetett. Egy apának az adott okot a büszkeségre, ha minél több fiat nemzett. Ennek ellenére a skandinávok erősen ragaszkodtak az elsőszülöttségi rendszerhez, ami szerint mindig a legidősebb fiú a kizárólagos örökös. A többieknek, ha elégedetlenek voltak helyzetükkel, karddal és ravaszsággal kellett hírnevet, vagyont szerezniük, és egy befolyásos szövetségest, aki segíthetett erővel alátámasztani követeléseiket.
 
A legfontosabb ok azonban a [[kereskedelem|kereskedelmi]] viszonyokban keresendő. A vikingeknek lehetőségük nyílt arra, hogy kiterjesszék befolyásukat az északi kereskedelmi utakra, és azokból nagy jövedelmet biztosíthassanak a maguk számára. Ez hozta magával a másik nagy lehetőséget, amit maradéktalanul ki is használtak: a [[kalózkodás]]t. A kereskedelemből és a kalózkodásból származó vagyon és befolyás vonzereje a [[rablóhadjárat]]ok fontos tényezői közé tartozott. De emellett nem szabad elfeledkezni még egy okról: a viking jellemről, amely bátor, halálmegvető, dicsőség- és kalandkereső. Ezek a vonások hatalmas, rettegett harcosokká és veszélyes ellenfelekké tették őket.
9 712

szerkesztés