„Mellétei Barna család” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Ősrégi gömöri család, mely a Mellétei, Dévényi, Barócz, Abacs és Alacsky családokkal közös törzsből származik. Nemzetségük fészke Melléte, melyet már az Árpádok alatt bírtak. Mellétei Barna Mihály ismert genealógusunk a család szár¬mazását egész Tivald gömöri várka¬tonáig viszi fel, aki a hagyomány szerint II. Endre király alatt a szent¬földi hadjáratokban tüntette ki ma¬gát, amiért a Mellétével szomszédos Özörényt kapta adományba.
 
<ref>1 Teleky: Hunyadiak kora: XII. 103.</ref> Tivaldnak unokája, Miklós 1291-ben kir. udvamok volt. <ref>2 Gömör vm. monogr.: 134.</ref> A családot Zsigmond király 1411-ben új adománnyal erősítette meg ősi mellétei jószágában. Mellétei Barna Miklós 1463-ban több társával együtt méhi határából egy darab földet Szentiélekhez foglalt (ma Oldalfalva helysége), araiért 1475-ben vizsgálat folyik ellene.  Ugyan-ebben az évben M. Barna Lőrinc ellen az a panasz merült fel, hogy Bebek György vezetése mellett több gömöri nemessel részt vett Dobsina pusztításában. Bebek György ugyanis társaival és embereivel a dobsinai bányászokra tört, bányáikat elfoglalta s nekik nagy károkat okozott.  Mellétei Barna Miklós, Lőrinc, Mihály, György és János 1483-ban meg akarták szerezni a Kövecsesi Dancs György kövecsesi, keszi, szentdeme- teri, horkai, más néven malai, herepáni és répási jószágait, de ez ellen Szentkirályi Gergely a Dancs György gyermekeinek nevében tiltakozott. Mellétei Barna Imre fiát, Miklóst 1488-ban elégítik ki a Szkárosiak Szkárosi Fityke Balázs jószágából, akinek Ilona nevű lánya az ő anyja volt.
 
A család a XVI. században Horkán is nagy jószágnak ura. Az 1554. évi összeírás szerint Barna Jánosnak és Jakabnak Horkán (Malán) 4 jobbágytelke volt.  Ugyanebben az évben nemes horkai Barna Miklós és Demeter Malah faluban fekvő egy puszta telek felét 40 forintért adják el Mály Kátoly Andrásnak.
A családból a múltban sokan viseltek megyénkben tisztségeket. Barna Imre 1470-ben, Barna Miklós 1510-ben szolgabírák voltak. Barna Ferenc pedig 1573-1580-ig alispánunk volt. Barna András (1613-1620) táblabíró, esküdt, szolgabíró. Barna Mihály 1634-ben szolgabíró, 1639- ben táblabíró. Barna Lukács és György l64l-ben, Mihály 1660-ban táblabírák. Ez utóbbi Gersei Pető tábornokhoz követje is volt megyénk¬nek, 1666-ban pedig alszolgabíró. Barna Zsigmond 1668-ban, Gergely 1676-ban, Ferenc 1695-ben, Antal 1770-ben megyénk kapitányai voltak. Barna Imre 1737-ben ügyész, Ferenc 1753-ban szolgabíró. Ifj. Barna Imre előbb esküdt (1770), majd al-, később főszolgabíró (1783). Barna István 1780-90-ig esküdt, 1818-ban főbiztos Pelsőcön, Albert 1821-ben jegyző, István 1823-ban alszolgabíró.
 
A család egy ága Abaúj megyében virágzik. Őse Barna Farkas, ki 1552-ben az egri várban vitézkedik. Három jeles fia maradt. Ezek közül Farkas 1591-1600-ig abaúji táblabíró, György 1624-ben szintén, 1628-ban országbírói titoknok, az 1635-ös, 37-es és 47-es országgyűléseken Abaúj megye követe, 1647-ben országbírói ítélőmester. Harmadik fia, Ferenc 1632-ben abaúji táblabíró, 1650-53-ig alispán. Ekkor, mivel neje, Czéczey Dorottya török fogságba esett, leköszönt. Fiai közül ifj. György abaúji követ, Mihály táblabíró, Ferenc (1656) másodalispán.9
 
A család más ága Zemplénbe származott. Közülük való M. Barna Mihály
 
(sz. 1810-ben), 1832-ben a Zemplén megyei róm. kát. klérus ügyésze, 1845-ben Zemplén és több megye táblabírája, 1850-ben a zempléni cs. kir. törvényszék előadó ülnöke, 1856-tól kassai pénzügyi előadó, ügyész. Egy nagy genealógiai, családtörténeti munkája, mely az ország összes nevezetesebb családaira kiterjed, a Nemzeti Múzeumba került. Bátyja, Barna Antal 1849-ben mint honvéd hadnagy esett el 9.
 
Heves megyében is virágzik a család egy ága, hol 1844-ben János seborvos volt, kinek nemességét Gömör megye bizonyítványa alapján hirdették ki Heves megyében, miután beigazolta, hogy apja nemes származású volt, s a Gömör megyében virágzó mellétei Barna családból származott. Barna János seborvost Horliczkynak is hívták. Ez a neve onnan ered, hogy amikor atyja, ki Miskolcon lakott, a Nádasdy-ezredbe katonának beállt, 2 éves fiacskájának nevelését Horliczky Józsefre bízta. A fiút aztán nevelőapja nevén is szólították.
|}
 
 Forrás: /Dr. Mihályfalusi Forgon Mihály: Gömör-Kishont vármegye nemes családai /
 
Az első leszármazási tábla egy másik verziója, melyen  Lőrinc mester felesége [[Bebek család|Bebek Margit (Chytneki)]] is fel van tüntetve.
Hasonló birtokjogi viszonyokról szólnak még a múlt és most folyó század számos oklevelei, melyek közlését azonban a tér hiánya miatt is mellőznünk kell.
 
Forrás: /Nagy István: Magyarország családai Pótlék kötet. Barna család (Melléthei és Horkai)/
57

szerkesztés