„Barkóczy Ferenc (kuruc ezredes)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „ifj. báró, 1687-től gróf szalai '''Barkóczy Ferenc''' (17. század második fele – kb. 1725) Zemplén vármegyei főispán, kuruc ezredes. ==Családja== R...”
 
a linkek
2. sor:
 
==Családja==
[[Római katolikus]] főúri család sarja, id. [[Barkóczy Ferenc (kuruc tábornok)|Barkóczy Ferenc]] zempléni főispán, kuruc tábornagy és gróf gersei Pethő Zsuzsanna (†1694) fia. Felesége gróf Zichy Júlia (†1746), Zichy István (†1700. máj. 4.) és báró pribéri Melith Mária leánya volt, gyermekeik közül [[Barkóczy Ferenc (érsek)|Barkóczy Ferenc]] esztergomi érsek játszott történelmi szerepet.
 
==Élete==
Édesapja 1687. december 8-i grófi diplomájában már szerepel. Az 1690-es évek közepétől Zemplén vármegye örökös főispánjaként tűnik fel, de e tisztséget idős apja is haláláig (1709) viselte. 1704 kora őszén csatlakozott [[II. Rákóczi Ferenc]] szabadságharcához[[Rákóczi-szabadságharc–szabadságharcához]], az év végén már lovas ezredes. Reguláris ezredének szervezésével azonban csak lassan haladt, s miután nem volt igazán rátermett katona, 1706-ban meg is vált az alakulattól, melyet a fejedelem korábbi alezredesének, [[Mikházy GyörgynekGyörgy]]nek adományozott.
 
1709 nyarán ismét aktív katonai szerepet vállalt: megkapta báró [[Palocsay György]] korábbi lovasezredének parancsnokságát. 1711. január 2-án feladta [[Csicsva]] várát és maga is meghódolt a császáriaknak. Zempléni főispánságát ennek ellenére elveszítette, s csak 1718–1719-ben nyert hasonló tisztséget [[Ung vármegye]] élén. 1722-ben még élőként említik, 1727. április 7-én azonban már özvegye szerepel a forrásokban. Arcképét a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] sárospataki Rákóczi Múzeuma őrzi.
 
[[Kategória:A Rákóczi-szabadságharc hadvezérei]]