„A tolonc” változatai közötti eltérés

''A tolonc'' című némafilm 1914-ben készült, [[Tóth Ede (színműíró)|Tóth Ede]] [[1875]]-ben írt [[népszínmű]]ve alapján, dr. [[Janovics Jenő]], a [[Hunyadi téri színház|Kolozsvári Nemzeti Színház]] igazgatója kezdeményezésére, aki filmre adaptálta a darabot. [[Filmrendező|Rendezőnek]] az akkor virágzó [[Dánia|dán]] Nordisk cég stúdiójában tett tanulmányútról éppen hazatért [[Kertész Mihály]]t, [[operatőr]]nek pedig a [[Bécs]]ben tanulmányokat végzett fényképészt, [[Fekete László (operatőr)|Fekete Lászlót]] kérte fel.

 

 

A film forgatása során, június elején egy kisebb incidens történt. Az egyik jelenet felvétele közben, amikor Ördög Sárának egy arra haladó hintót kellett megállítania, hogy a benne ülőknek kártyát vessen, a kocsi a kelleténél hamarabb indult tovább, s sárhányója eltörte Jászai Mari egyik bordáját. A kórházba került színésznő a rendezőt hibáztatta, aki viszont nem ismerte el felelősségét. A helyzet annyira elmérgesedett kettőjük között, hogy Jászai a forgatást követő bankett előtt visszautazott Budapestre.{{refhely|Balogh 2008}}

 

 

== Fogadtatás ==

A film még el sem készült, máris per tárgya lett. [[Pásztory Móric Miklós|Pásztory M. Miklós]] népszínmű-adaptáció sorozata második darabjaként szerette volna megfilmesíteni ''A toloncot'', ezért bírósághoz fordult, hogy tiltsák be a Janovics-produkcióban készült alkotás vetítését. A pert azonban elvesztette, mivel Tóth Ede népszínművének eredeti kéziratára maga a szerző írta rá, hogy művét [[közkincs|közkinccsé]] nyilvánítja.{{refhely|Balogh 2008}}

 

 

A kritikusok jól fogadták a produkciót. Kiemelték: ''A tolonc'' túlhaladta azt a korszakot, amikor a nézők még főleg azért szerették a hazai filmet, mert magyar, és emiatt még hibáit is hajlandóak voltak elnézni. Dicsérték a [[színész]]ek, különösen Jászai Mari, Berky Lili, Várkonyi Mihály és Szentgyörgyi István alakítását, természetes játékát, bár akadt, aki megjegyezte: a jó játék ellenére hiányzik Jászai Mari jellemző orgánuma.{{refhely|Balogh 2008|”Jászai Mari mint Ördög Sára jól játszott, habár e filmen távolról sem bírta a nézőket úgy elragadni, mint ahogy ezt a Nemzeti Színházban szokta, mert a filmen természetesen hiányzik az orgánum ereje” – írta a Mozgófénykép Híradó 1915-ben.}} Mások a külső helyszínek megválasztásáért rajongtak, hiszen Kolozsvár egy sor festői részlete elevenedik meg a vásznon. [[Merza Gyula]] néprajzkutató különösen az esküvői jelenetekben feltűnő [[kalotaszegi népviselet]]et és a környékbeli tájakon felvett képsorokat méltatta: „Magunk előtt látjuk a torda-torockói utat háttérben a vadul szaggatott szirtekkel, a bájos Aranyos menti tájakat a Leánykővel, majd a Székelykő lépcsőzetes kolosszusait.”

|szerző=Löwensohn Enikő |cím=A film hőskorának találkozása a csúcstechnológiával |alcím=Tudósítás A tolonc (1914) digitális felújításáról |weblap=mandarchiv.hu |hely=Budapest |kiadó=[[Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet|MaNDA]] |dátum=2014-03-19 |elér=2017-03-14 |archívurl=http://web.archive.org/web/20160828213917/http://mandarchiv.hu/cikk/2657/A_film_hoskoranak_talalkozasa_a_csucstechnologiaval |archívdátum=2016-08-28 |egyéb=}}

*{{hely|Duna mozi 2010/3}}{{CitWeb |url=http://nava.hu/id/967040/ |szerző= |cím=Duna mozi |alcím=Kulturális magazin 2010/3 |weblap=nava.hu |hely=Budapest |kiadó=[[NAVA]] |dátum=2010-03-27 |elér=2017-03-16 |archívurl=http://web.archive.org/web/20170316150642/http://nava.hu/id/967040/ |archívdátum=2017-03-16 |egyéb=TARTALOM: 00:00–13:55 – Kertész Mihály 1914-ben készült, elveszettnek hitt némafilmje: A tolonc; NYILATKOZÓ: Cselényi László, elnök, Duna Televízió; Balogh Gyöngyi, filmtörténész, Magyar Nemzeti Filmarchívum}}

 

==További információk==