„Gauss-elimináció” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
119. sor:
== Példa ==
Példaképpen tekintsük át a módszer lépéseit egy konkrét 3 x 3-as mátrixszal leírható egyenletrendszer esetén:<br /><br />
<math> \begin{pmatrix} 1 & 5 & -2 \\ 2 & 3 & 1 \\ 2 & 4 & -3 \end{pmatrix} </math>
133 ⟶ 132 sor:
A megoldások:
<math>x_1=\frac{31}{23}, x_2=\frac{11}{23}, x_3=\frac{20}{23}</math>
==Ritka mátrixok==
A [[ritka mátrix]]ok Gauss-eliminációja során fellépő jelenséget, hogy olyan helyeken keletkezik nemzérus elem, ahol eredetileg nulla állt, feltöltődésnek nevezik. Mivel a ritka mátrixokban a nulla elemeket általában helytakarékosan tárolják, ezért a feltöltődésre ügyelni kell: helyet kell szerezni az újonnan keletkezett elemeknek. Ha külön nem foglalkoznak vele, a feltöltődés nagymértékű is lehet; egy eliminációs lépés alatt akár az egész mátrix feltöltődhet.<ref>[http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/numerikus-modszerek-1/ch02s03.html Stoyan Gisbert-Takó Galina: ''Numerikus módszerek I.]</ref>
== Hivatkozások ==
| |||