Wikipédia

„Bródy János” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Családja: Tartalom hozzáadás
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
pontosítás és arányos frissítése az életútnak, Bródy János honlapja alapján.
24. sor:
}}
 
'''Bródy János''' Kristóf ([[Budapest]], [[1946]]. [[április 5.]] –) [[Kossuth-díj]]as és [[Liszt Ferenc-díj]]as magyar énekes, [[Gitárosok listája betűrendben|gitáros]], [[zeneszerző]], szövegíró, az ''Artisjus Szerzői Jogvédő Egyesület'' elnöke volt 1998 és 2011 decemberéigközött.<ref>[http://www.artisjus.hu/egyesulet/szervezet/?main_menu%5bmain_menu%5d%5bitem%5d=26 Artisjus weboldala]</ref>
 
==Családja==
32. sor:
==Életút==
 
   A ''60-as évek'' új zenei formáiban megjelenő társadalmi mozgalmak máig ható következménye, hogy Bródy János a magyar kultúra emblematikus alakja lett, és művészetében követhetően tükröződik az elmúlt félévszázad történelmének minden jelentős fordulata. 1964-ben, az érettségi után került az ''Illés'' ''zenekarba'', ahol Szörényi Leventével megírták azokat a dalokat, melyek megjelenését tekintik origónak a magyar rock történetében. Az ''Illés zenekar'' repertoárjának kialakításával a szövegíró és gyakran dalszerző Bródy János a magyar rockzene ikonikus alakjává vált. A dalszövegek forradalmi újítója és a mára már legendává vált zenekar szellemi irányítója sokak számára jelentett iránytűt az akkori társadalom útvesztőiben és személy szerint is példát mutatott az emberi jogok szabad és bátor képviseletével. Ennek következtében komoly konfliktusai voltak a rend szigorú őreivel és 1973-ban államellenes izgatás gyanújával indult ellene vizsgálat. Az ''Illés zenekar'' a külső és belső feszültségek nyomását nem viselte el, és az év végén Illés Lajos feloszlatta az együttest.
Az általános iskola nyolcadik osztályának elvégzését követő nyáron egy kutatóintézetben dolgozott, itt találkozott az első magyar kísérleti számítógépekkel, ami fokozta érdeklődését a műszaki tudományok iránt. A [[Puskás Tivadar Távközlési Technikum]]ba jelentkezett, ahol [[1964]]-ben érettségizett. [[1969]]-ben diplomázott a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Budapesti Műszaki Egyetem]] Villamosmérnöki Karán. A zenei pálya mellett végül azért döntött, mert kezdő mérnökként napi nyolc órát kellett volna dolgoznia, ezért a zenére nem maradt volna ideje. Műszaki tanulmányait hangmérnökként és zenei rendezőként is tudta kamatoztatni.
 
Az    [[1973]]1974-banben felbomlotthozták Illés-együttest követőenlétre a [[Fonográf (együttes)|''FonográfFonográfot'']] steel-gitárosa, szövegírójamely lett.már Atöbb Fonográfvolt, nemcsakmint egy zenekar, hanemhiszen alkotóműhelyvalóságos isművészeti voltalkotóműhelyként működött. Itt készültek ''Koncz Zsuzsa'' és [[Halász Judit (színművész)|''Halász Judit]]'' lemezei is, melyeknek értelmi ésszerzője olykor zeneszerzőjeelsősorban Bródy János volt. Szövegeit ebben az időben még erősebben cenzúrázták, mint korábban, de ő mindig megtalálta a lehetőségét annak, hogy dalaiban a hivatalos szólamoktól eltérő gondolatokat és érzelmeket közvetítsen. A Fonográf korszakban jöttek létre a későbbiekben olyan jelentős sikereket hozó első színpadi művek is, mint a ''Kőműves Kelemen'' és az ''István, a király''.▼
Hétévesen, másodikos korában kezdett el zongorázni tanulni, amit két évig csinált. Középiskolás kora óta foglalkozott a zenével, hobbi szinten. [[Gonda János]] tanította dzsesszzongorázni. Bródy az érettségi után került az [[Illés-együttes]]be, ahol, mint mondja, kiderült: a dallamokhoz illeszthető szavak egymás után rendezéséhez neki volt a leginkább tehetsége.
[[Kép:Bródy János fortepan 89235.jpg|265px|jobbra|bélyegkép|Bródy János 1979-ben]]
[[Kép:Brody Janos-03.jpg|265px|jobbra|bélyegkép|A Magyar Dal Napján 2010-ben]]
Sokat tett annak elfogadtatásáért, hogy a [[beatzene]] nyelve lehet magyar is. A hatvanas évek beatkultúrájának egyik sztárjává vált, afféle szószólóvá. Diplomáciai érzéke, intelligenciája komoly segítséget jelentett kimondani a tegnap még kimondhatatlant. Többnyire [[Szörényi Levente]] zenéire írt szövegei slágerek és kortörténeti dokumentumok egyszerre: ''Amikor én még kissrác voltam, Good Bye, London, Little Richard, Sárga rózsa.'' Nagy gyakorlatra tesz szert, miként lehet a cenzúra sáncai mögé juttatni „ártatlannak” látszó sorait. De a [[Koncz Zsuzsa (előadóművész)|''Koncz Zsuzsának'']] írott ''Ha én rózsa volnék'' okán boltokból visszarendelt és bezúzott [[Jelbeszéd (album)|''Jelbeszéd'']] album egyszer s mindenkorra kijelöli mozgásterét.
 
    Bródy János önálló előadói pályafutása a hetvenes évek végén a ''Várszínházban'' és az ''Egyetemi Színpadon'' kezdődött. Az ''Illés'' és a ''Fonográf'' zenekarban eltöltött évek után olyan dalok születtek, melyek személyes hangulata, érzelmi elkötelezettsége vagy ironikus intellektualizmusa szinte megkövetelte, hogy szerzőjük maga álljon velük közönség elé. Olyan idők jártak akkor, mikor dalokban tört a felszínre sok mélyen elfojtott érzés és gondolat. Bródy János a maga szerénynek mondott előadói képességeivel is hitelesen és mindenki által érthetően fogalmazta meg nemzedékének álmait és csalódásait, és első felvételeinek népszerűsége következtében hamarosan a hatóságok által gyanakodva figyelt és a hivatalos kultúrpolitikusok bánatára közkedvelt szereplője lett az ifjúsági klubok hálózatának.
▲Az [[1973]]-ban felbomlott Illés-együttest követően a [[Fonográf (együttes)|''Fonográf'']] steel-gitárosa, szövegírója lett. A Fonográf nemcsak zenekar, hanem alkotóműhely is volt. Itt készültek Koncz Zsuzsa és [[Halász Judit (színművész)|Halász Judit]] lemezei is, melyeknek értelmi és olykor zeneszerzője Bródy volt. Szövegeit ebben az időben még erősebben cenzúrázták, mint korábban, de ő mindig megtalálta a lehetőségét annak, hogy dalaiban a hivatalos szólamoktól eltérő gondolatokat és érzelmeket közvetítsen.
 
   Első lemeze 1980-ban jelent meg ''Hungarian Blues'' címmel olyan felejthetetlen dalokkal, mint a ''Filléres emlékeim''; ''Földvár felé félúton;'' ''Mama kérlek;'' és a Bródy dalok jelbeszédes módján helyzetjelentést adó ''Maszkabál''.
Önálló előadói karrierje [[1978]]-ban kezdődött a Várszínházban és az Egyetemi Színpadon tartott előadásaival. A műsor már akkor ''Az utca másik oldalán'' címet viselte, kifejezve az alkotó művészi magatartását. Ezzel a címmel jelent meg [[1994]]-ben negyedik önálló lemeze, amelynek előzményei [[1980]]-ban a ''Hungarian Blues,'' [[1985]]-ben a ''Ne szólj, szám'' és [[1989]]-ben a ''Hang nélkül'' c. albumok voltak. Az első szólóalbum előtt már 1979-ben elkészült a ''Filléres emlékeim'' c. rádiófelvétel, mely már abban az évben a slágerlistákra került, ám máig kiadatlan maradt, de egy másik változatban rákerült a ''Hungarian Blues'' c. nagylemezre.
 
   Második albuma a ''Ne szólj szám'' volt 1984-ben, melynek címadó dalában még ma is érezhető a korszak alapvető életérzése, és azóta tudjuk, hogy van olyan, hogy ''Egy hétig tart egy szerelem''. Ezen az albumon jelent meg sok-sok év után újra a hatvanas évek nemzedékének egykor betiltott himnusza, a ''Ha én rózsa volnék''.
Munkásságában jelentős helyet foglalnak el a színpadi művek, amelyeknek szövegét írta ''([[Kőműves Kelemen (rockballada)|Kőműves Kelemen]], [[István, a király]], Doktor Herz, Fehér Anna, Will Shakespeare vagy akit akartok).'' Élete egyik legfontosabb előadása volt 1994-ben a Madách Színházban ''Az utca másik oldalán'' című, valamint néhány éve eddigi legnagyobb szabású koncertje a [[Budapest Sportcsarnok]]ban, több mint tízezer néző előtt. A kamarajellegű előadások állnak hozzá közelebb, így járja az országot manapság is. Dalokat énekelni még mindig jó – mondja. Közben továbbra is ír dalokat barátainak, régi zenésztársainak.
 
   A nyolcvanas évek végén következett a ''Hang nélkül'', melyen az ''Engedd, hogy szabad legyek'', az ''Átmeneti állapot'' és a ''Zárt osztály'' már nyíltan szólt a változás iránti vágyról, de emlékezetes maradt a ''Légy hű magadhoz'' vagy ''A fiam meg a lányom'', melyben a szerző új szerepköréről tudósított.
Legutóbbi albuma [[2011]] végén jelent meg, „Az Illés szekerén” címmel; újabb számai csak a koncerteken és a [[Klubrádió]]ban hallhatóak.
 
    ''Az utca másik oldalán'' című összeállítás 1994-ben jelent meg, ironikus és kritikus hangvételével már az új korszak ellentmondásait tükrözte máig ható érvénnyel olyan dalokban, mint a ''Tangó LeMondó'' és a ''Haggyá' má' békibe'''''<nowiki/>'<nowiki/>''', de művészi hitvallást is jelzett a ''Mit tehetnék érted'', ''A földön járj'' vagy az ''Őszinte bohóc''.
[[2012]]-ben a [[Sziget Fesztivál]] huszadik jubileumi alkalmával rendezett mínusz egyedik napján a [[Csík zenekar]] és a magyar rockzene legendás képviselői: Bródy Jánoson kívül [[Kovács Kati (előadóművész)|Kovács Kati]], [[Presser Gábor]], [[Szörényi Levente]] és [[Földes László (Hobo)]], valamint még [[Lovasi András]], [[Kiss Tibor (zenész)|Kiss Tibor]], [[Ferenczi György (zenész)|Ferenczi György]] adtak egy háromórás nagykoncertet. A különleges alkalomra készítettek egy feldolgozást ''Daloskönyv'' címmel, melyben olyan dalokat dolgoztak fel, amelyek a magyar könnyűzene szempontjából is unikálisak. A feldolgozásban hidat teremtenek a magyar népzene és könnyűzene között, mert az eredeti előadók dalaikat népzenei kíséretben adják elő.<ref>http://www.sziget.hu/content/_common/attachments/fesztival/file6.pdf</ref><ref>http://www.rtlklub.hu/hirek/belfold/video/173395</ref><ref>http://www.hirado.hu/Hirek/2012/07/23/15/Sztarvendegekkel_keszul_a_Csik_Zenekar_a_Sziget_nulladik.aspx</ref>
 
   A zenekarok feloszlottak, átalakultak, de Bródy János folyamatosan képes volt önmagát adni és gitárral a kezében, mint a hétköznapok krónikása járta az országot, ironikus mosollyal idézve a reménytelen szerelem és a beteljesült csalódás közti rövid átmeneti boldogságot, vigasztalva a meg nem valósult álmaikból ébredő szorongókat. Az 1994 végén a régi Budapest Sportcsarnokban tartott előadásról ''Volt egyszer egy koncert'' címmel CD és később DVD is forgalomba került.
Dalszövegeit először 1983-ban adták ki ''Jelbeszéd'' címmel, majd 2010 tavaszán jelent meg ''Ne várd a májust'' címmel versként is olvasható szövegeinek gyűjteménye.▼
 
   2001-ben, az új évezred kezdetén ''Kockázatok és mellékhatások'' címmel jelent meg az a zenei gyógyszer, amellyel nem kell orvoshoz vagy gyógyszerészhez fordulni. A lemezen szereplő 12 szám túlnyomó többsége, mint a ''Jön a vonat'' és a ''Meg kéne kapaszkodni'', az életünkben sűrűn előforduló kockázatokról és mellékhatásokról szól. És az emberi jogok védelmében írt ''Szabadnak születtél'' arra figyelmeztet, hogy törékeny ünnepeink és bizonytalan hétköznapjaink közepette is meg kell őriznünk emberi méltóságunkat.
Több mint 50 nagylemez elkészítésében közreműködött, körülbelül 500 dal szövegét és 100 dal zenéjét szerezte. ▼
 
  Munkásságában jelentős helyet foglalnak el a színpadi művek, amelyeknek szövegkönyvét írta ''([[Kőműves Kelemen (rockballada)|Kőműves Kelemen]], [[István, a király]], Doktor Herz, Fehér Anna, A kiátkozott, Veled Uram, Will Shakespeare vagy akit akartok,'' és az Andrew Lloyd Webber zenéjével készült ''Volt egyszer egy csapat.).''
 
  2006-ban, Bródy János 60. születésnapján a Madách Színház ünnepi műsorában fiatal tehetségek előadásában saját dalaival köszöntötték fel a szerzőt, aki sokféle tevékenysége mellett még mindig gyakran volt vendége kisebb-nagyobb színpadoknak. Ezt az előadást örökítette meg a '''„'''BRÓDY 60'''”''' című DVD, melyen az extrák között néhány régebbi felvétel is megtalálható. A Kossuth-díjas zeneszerző-szövegíró-előadóművész életművét sokféle díjjal ismerték el, 2011 tavaszán a Fonogram életműdíját vehette át. Ekkor jelentette be, hogy elfogadta az EMI felkérését egy új album készítésére, és július végére a Fodo Sound Stúdióban elkészültek a felvételek.
 
    ''Az Illés szekerén'' című CD Album, 2011. szeptember 22-én került forgalomba és komoly meglepetéseket tartogatott még azoknak is, akik jól ismerték Bródy János eddigi pályafutását. Az alkotók szándékai szerint az Illés zenekar hagyományainak szellemében került összeállításra az izgalmasan sokszínű zenei anyag. A 60-as évek világára visszatekintve a 60-as éveiben járó szerző ezzel az albummal mintegy összefoglalta zenei pályafutását, és a lemez dupla platina forgalmat ért el és Fonogram díjat is kiérdemelt. A 14 dal mindegyike önállóan is megállja a helyét, de gondosan sorba állítva és egymáshoz kapcsolódva a külön-külön is sokatmondó számok különleges összhatásban érzékeltetik egy jelentős művész véleményét az állandóan változó és örökösen visszatérő körforgásban élő világunkról. A lemezen szereplő dalok közül jelentős hatású az ''Édes életünk'', ''Ezek ugyanazok, Nyuggerdal'' és a majdnem betiltott dalok közé sorolt ''Lesz még egyszer (szép a világ, Lesz még Magyar Köztársaság).''
 
A feltámadt érdeklődés következménye, hogy Bródy János 2016-ban egy ''Ráadás'' albummal jelentkezett, melyet eredetileg jubileumi vinil, (bakelit), korong lett volna. A slágerlistás lemezen vadonatúj számok: ''Te itt leszel majd mellettem, Magyarok közt európai, Birkaország, Újra ősz van már, Gyere édes, jöjj és korrumpálj'', és régi dalok újraértelmezett feldogozásai szerepelnek, mint a ''Csillag Hajnalka'' folytatása, a ''Felföldiné estéje.'' A 70. évfordulóra végül egy 5 lemezes exkluzív bakelit összeállítás jelent meg, melyből csak 300 példányt gyártottak. A felemelő hangulatú Aréna koncertről BRÓDY70 címmel DVD+2CD került forgalomba szintén a Grundrecords gondozásában.
 
  Bródy János elsősorban dalszerzőnek tartja magát, dalait sokan sokféle formában feldolgozták és Koncz Zsuzsa és Halász Judit mellett írt dalokat Zoránnak, Somló Tamásnak, Komár Lászlónak is, és egy időben Várszegi Gábor nevében az Omega szövegeit is ő írta. (''Csillagok útján'', ''Gammapolis''). Újabban a ''Margaret Island'' zenekar és a ''Ivan&theParazol'' műsorában is szerepelnek Bródy dalok.
 
▲Dalszövegeit először 1983-ban adták ki ''Jelbeszéd'' címmel, majd 2010 tavaszán jelent meg ''Ne várd a májust'' címmel versként is olvasható szövegeinek gyűjteménye. 2016-ban ''Magyarok közt európai'' címmel a Hangzó Líra sorozatban jelentek meg versei Bálint András előadásában.
 
▲TöbbEddigi pályafutása során több mint 5060 nagylemez elkészítésében közreműködött, körülbelül 500800 dal szövegét és 100200 dal zenéjét szerezte.
[[Fájl:Bródy János a Centrális Galériában 2011 (1).jpg|bélyegkép|265px|Bródy János a Centrális Galériában 2011. december 7-én]]
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bródy_János”