Karbamid '''5 lépésben''' keletkezik: az első kettő reakció (ld. táblázat) a sejtek mitochondriumának mátrixában, míg a többi a cytoplasmában. Maga a ciklus valójában a 2. és az 5. reakció között van, ezért is nevezhetjük ''ornitinciklusnak'', mivel az 5. reakcióban keletkezett ornitintermék a 2. reakcióban a szubsztrát. Két mitochondriális transzportfolyomat is van: egyrészt a citrullin kijuttatása az organellumból, másrészt az ornitin bejuttatása a membránon keresztül. Minden reakciót enzimek katalizálnak. Két enzim között egy szubsztrát vagy szabadon diffundálhat (mint egy teniszmérkőzés során a labda), vagy az egyik enzim közvetlenül "átadja" a másik enzimnek (mint a váltófutásnál a botot). A ciklus enzimei szorosan, egymással kötött formában fordulnak elő, vagyis az utóbbi folyamatok játszódnak le az enzimek között. A keletkezett karbamid szabadon a sejt plasmájából a vérbe diffundál. Mivel poláris és kis molekula, a diffúzió egyszerű, transzport fehérjét nem igényel.
Bár a teljes ciklus és annak minden eleme csak a májban játszódik le, egyes enzimek más szövetekben, szervekben is megtalálhatóak. Pl.: N-acetil-glutamát-szintáz és ornitin-transzkarbamoiláz a vékonybél hámsejtjeiben citrullin szintézist tesz lehetővé, az argininoszukcinát-szintetáz és argininoszukcináz a vesében arginint készít citrullinból, argináz pedig egyéb sejtekben ornitin szintézist tesz lehetővé, amelyből poliaminok keletkezhetnek. A nitrogén-monoxid főleg endothel sejtekben, makrofágokban és idegsejtekben képződik.{{refhely | Orvosi biokémia | 245. o. }}
