„Szerkesztő:Mrszantogabor/Buddhizmus áttekintése” változatai közötti eltérés

Sallie B. King szerint a szútra nem számít nagy újításnak, és viszonylag rendszertelen,{{refhely|King|p=14}} éppen emiatt kiváló lehetőséget nyújtott későbbi szövegmagyarázóknak, akik saját sorrendeket és rendszereket építettek fel.{{refhely|King|p=14}} King szerint a szöveg legnagyobb újítása, hogy összekapcsolta a ''buddha-dhátu''{{jegyzet*|"Buddha-természet"}} fogalmát a ''[[Tathágata-garbha szútrák|tathágata-garbha]]'' fogalmával.{{refhely|King|p=14}} A buddha-természet egy időtlen, örök „énként” kerül bemutatásra, amely a ''tathágata-garbhára'' emlékeztet, amely minden érző lény veleszületett képessége, hogy elérje a [[buddhaság]]ot.{{refhely|Liu, Ming-Wood|p=66-67}} Természetesen a Maháparinirvána-szútra nem tartja lehetetlennek, hogy egy buddhista lélekről beszéljen, feltéve ha világos, hogy ez a fogalom helyesen van definiálva, és a szútrának éppen ez az erőssége.{{refhely|Williams|pp=163-164}} {{quote|The Mahāyāna Mahāparinirvāṅa Sūtra, especially influential in East Asian Buddhist thought, goes so far as to speak of it as our true self (ātman). Its precise metaphysical and ontolo-gical status is, however, open to interpretation in the terms of different Mahāyāna philosophical schools; for the Madhyamikas it must be empty of its own existence like everything else; for the Yogacarins, following the Laṅkāvatāra, it can be identified with store consciousness, as the receptacle of the seeds of awakening.{{refhely|Gethin|1998|p=52}}}}