„Graubünden kanton” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
48. sor:
==Története==
A kanton területének legnagyobb része az i. e. 15-ben megalakított [[Római Birodalom|római]] [[Raetia provincia|Raetia provinciához]] tartozott. A mai fővárost, Churt akkor Curiának hívták.
A középkorban a földek nagy része a churi püspökség birtoka volt. 1367-ben megalakult a püspök túlzott hatalma ellen tiltakozó Isten Háza Liga (''Gotteshausbund'', ''Ca' di Dio''), majd 1395-ben a Felső-Rajna völgyében a ''Grauer Bund'', a Szürke Liga. A harmadik liga, a Tíz Törvényszék Ligája (''Zehngerichtebund'') 1436-ban alakult a kihaló Toggenburg grófok birtokán.
58. sor:
1618 és 1639 között, a [[harmincéves háború]] idején a kanton a szembenálló protestáns és katolikus frakciók csataterévé vált. Előbbieket Franciaország ás Velence, utóbbiakat Ausztria támogatta, így próbálva megszerezni a felügyeletet az alpesi hágók fölött. 1618-ban a fiatal és radikális [[Jörg Jenatsch]] lett a habsburgellenes párt feje, aki saját maga felügyelte, ahogyan Nicola Rusca főesperest halálra kínozták. Válaszul a katolikus Planta-családbeli Giacomo Robustelli hadsereget gyűjtött és fellázadt. 1620. július 18-án a lázadók bevonultak Tiranóba és öldökölni kezdték a protestánsokat. Négy nap alatt végigvonultak [[Valtellina]] völgyén és 5-600 protestánst hánytak kardélre. A többiek elmenekültek és a völgy kikerült Három Liga befolyása alól.
Jenatsch 1621 februárjában meglepetésszerűen lerohanta Rietberg várát, ahol állítólag személyesen verte agyon egy fejszével a katolikus párt vezérét, Pompeius Plantát. A gyilkosság felbátorította a protestánsokat; összegyűltek, hogy visszavegyék a völgyet, de seregük még azelőtt szétszéledt, mielőtt egyetlen katolikus várost ostrom alá vettek volna. A támadás azonban megfelelő ürügyet szolgáltatott az osztrákoknak a beavatkozásra. Október végére a Habsburgok spanyol és osztrák csapatai egész Graubündent megszállták, és a ligák kénytelenek voltak lemondani
1623-ban a Ligák szövetségre léptek a franciákkal és Velencével. 1627-ben a monzoni békében a franciák és a spanyolok megállapodtak, hogy Valtellina politikai és vallási függetlenséget kap. A segítséget nyújtottak a Ligának, hogy kiűzzék a spanyol katonákat, de [[Armand Jean du Plessis de Richelieu|Richelieu]] nem ezután adta vissza a völgyet és nem tette kötelezővé a protestáns vallást. Ezért Jenatsch 1635-ben áttért katolikusnak és zsoldosvezérként felajánlotta szolgálatait a Habsburgoknak. A franciák erre harc nélkül visszavonultak. 1639. január 24-én egy farsangi mulatságban Jürg Jenatschot megölte egy medvének öltözött ismeretlen. Lehetséges, hogy Pompeius Planta fia volt a gyilkos, a legenda szerint ugyanazzal a fejszével ölte meg, amivel Jenatsch meggyilkolta Pompeiust. 1639-ben a Liga megállapodott a Habsburgokkal, hogy Valtellina visszatér az ő felügyeletük alá, de a lakosoknak megengedett a katolikus vallás szabad gyakorlása. 1649-ben és 1652-ben Ausztria visszaadta a korábban elvett Müstair és Alsó-Engadine völgyeket is.
| |||