„Szén” változatai közötti eltérés

A '''szén''' a [[periódusos rendszer]] hatodik [[kémiai elem]]e. Vegyjele '''C'''. Nyelvújításkori magyar neve ''széneny''<ref name=kfki>{{cite web| url = http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/gyujt/nyelv2.html| title = A magyar kémiai szaknyelv kialakulása| accessdate= 2010-12-03| author = Szõkefalvi-Nagy Zoltán| coauthors = Szabadváry Ferenc| year = 1972| work = A kémia története Magyarországon| publisher = Akadémiai Kiadó}}</ref> [[Rendszám (kémia)|Rendszáma]] 6, a IV. főcsoportban és második periódusban helyezkedik el. Négy vegyértékű, [[Nemfémek|nemfém]]. Tiszta állapotban több allotrop módosulatban is létezik: legjelentősebbek a [[grafit]], a [[gyémánt]] és a [[fullerénfullerének]]ek. Kötött állapotban a [[karbonát]]okban, a [[szén-dioxid]]ban és az élő szervezeteket alkotó [[Szerves vegyület|szerves vegyületekvegyületekben]]ben fordul elő. Nélküle nem létezne élet a Földön.

A szén több szempontból is figyelemreméltó elem. Különböző formái között megtalálható az ember által ismert egyik legpuhább (grafit) és legkeményebb (gyémánt) anyag is. Ezentúl, könnyen létesít kémiai kötést más atomokkal, beleértve más szénatomokat, kis mérete pedig többszörös kötések kialakítására is alkalmassá teszi. Ezen tulajdonságai miatt több mint 10 millió különböző vegyületet alkot. A szénvegyületek a [[föld]]i élet alapjául szolgálnak, és a [[CNO-ciklus|szén-nitrogén ciklus]] során a [[Nap]] és más [[csillag]]ok energiatermelésében is részt vesz.

A [[Ősrobbanás|Nagy Bumm]] során nem keletkeztek szénatomok, mivel azok csak alfa-részecskék (hélium atommagok) hármas ütközése során jöhetnek létre. Az univerzum kezdetben túl gyorsan tágult és hűlt le ahhoz hogy ez megtörténhessen. Termelődik viszont szén [[Hertzsprung–Russell-diagram|felszálló ágban]] lévő csillagok belsejében, ahol a három alfás (vagy Salpeter-) ciklus során a [[hélium]] atommag alakul nagyon rövid időre [[berillium]]má, majd szénné.

{{Bővebben|FullerénFullerének}}

A [[fullerén]]ek [[nanométer]] nagyságrendű molekulák. Legegyszerűbb formájuk a 60 szénatomos gömb alakú [[Fullerén|„nanofoci”]], mely öt- és hatszög alakú gyűrűket is tartalmaz. Nevüket [[Buckminster Fuller]]ről kapták.

A szén minden szerves élő anyagban előfordul, és a [[szerves kémia]] alapját képezi. Jellemző kémiai tulajdonsága, hogy önmagával és más elemekkel a vegyületek széles skáláját képes kialakítani, jelenleg közel 10 millió szénvegyületet ismerünk. Ha [[oxigén]]nel egyesül, [[szén-dioxid]] keletkezik, ami a növények fejlődéséhez alapvető fontosságú. [[Kén]]nel magas hőmérsékleten [[szén-diszulfid]]ot (szénkéneg) ad. [[Hidrogén]]nel [[szénhidrogénSzénhidrogének|szénhidrogéneket]]eket képez, amiket az ipar elsősorban állati maradványból képződött energiaforrások (például kőolaj) formájában hasznosít. Oxigénnel és hidrogénnel [[zsírsav]]akat, [[észter]]eket is alkot. A szén-14 [[izotóp]]ot a [[RadiokarbonosSzénizotópos kormeghatározás|Radiokarbonos kormeghatározásban]]ban használják. De a szénatomok nemcsak más atomokkal kapcsolódhatnak, hanem korlátlan számban egymással is. Az így létrejövő lánc-vagy gyűrűs szerkezetű molekulák stabilisak. A molekulák stabilitása nem csökken a szénatomszám növekedésével.