„Andrássy György” változatai közötti eltérés

 

[[krasznahorka]]i és [[csíkszentkirály]]i gróf '''Andrássy György''' ([[Kassa]], [[1797]]. [[február 5]]. – [[Bécs]], [[1872]]. [[december 19]].) császári és királyi kamarás, valódi belső titkos tanácsos, [[Magyarország]] főpohárnokmestere, a ''[[Tisza]]i Vaspályatársaság'' és a ''Felső-magyarországi Bányamívelő Egyesület'' elnöke, az [[MTA]] tagja

 

==Élete==

A [[Magyar Tudományos Akadémia]], korábbi nevén a Magyar Tudós Társaság egyik alapítója 10,500 forinttal; alaprajzának országgyülési megerősítésekor [[1830]]. [[november 17]]-én ő is a kihirdetett igazgatótanács tagjainak sorában volt; [[1832]]. [[március 10]]-én választatották a II. (bölcseleti és történeti) osztály tiszteletbeli tagjává. Az [[1827]]-ben alakult „pályafutási társaság" alakító bizottságában tevőleges részt vállalt, amikor pedig az [[1830]]. [[június 11]]-én tartott alakító gyülésen,állattenyésztő társasággá szerveződött át, választott tagjává, egyszersmind titoknokává választották. E minőségében szerkesztette több éven át a [[Gyepkönyv]] (Jelentés a magyarországi állattenyésztő társaság munkálódásairól) című évkönyvet, [[1830]]-ban [[Döbrentey György|Döbrentey Györggyel]], [[1831]]-ben [[Tasner Antal]]lal, azután egyedül. [[1835]]. [[június 8]]-án az állattenyésztő-társaság gazdasági egyesületté változott át. Ismét titoknokká választották, mely hivatalát [[1836]]. [[november 14]]-ig viselte. Ekkor [[Anglia|Angliába]] utazott. [[1840]]. [[november 17]]-től [[1845]]. [[június 25]]-ig az egylet másodelnöke volt. [[1838]]. [[augusztus 1]]-jén a Gömör és Kishont, [[1842]]. [[szeptember 28]]-án pedig [[Sáros vármegye]] főispáni hivatalába igtattatott. A politika s nemzetgazdaság terén való szereplése, különösen a [[Széchenyi lánchíd]] és a vasút létesítése körül, egybeesik [[Széchenyi István]] gróf működésével.