„II. József magyar király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
75. sor:
A cenzúrát kivette az egyház kezéből és egy civil intézményre bízta – ez Bécsben székelt, de vezetése meglehetősen felvilágosult volt. Így sem engedték be külföldről a „felforgató” irodalmat, viszont az egyházi szempontokat, az azt sértő tartalmat nem vették figyelembe, vagy nem olyan mértékben, mint maga a katolikus egyház.
Még a türelmi rendelet évében a [[Róma|Rómának]] küldött egyházi jövedelmeket zárolta, és bevezette a [[pápa (egyházfő)|pápai]] [[bulla|bullákat]] kihirdetésük előtt történő udvari ellenőrzését. II. József állammodelljében ugyanis az egyház pusztán az uralkodó egyik eszköze volt, így a róla elnevezett [[jozefinizmus|jozefinista]] politika jegyében igyekezett megvalósítani az államegyházat. Meggyőződése volt, hogy az egyházi vagyonnal szabadon gazdálkodhat, ha finanszírozza annak közfeladatait (oktatás, egészségügy), és biztosítja a valóban nép körében forgó alsópapság megélhetését. Ezek számát és javadalmait még növelte is. 1782. január 12-én kiadott szekularizációs rendeletével több, tanítással, gyógyítással vagy tudománnyal nem foglalkozó [[szerzetesrend]]et és mintegy 140 [[kolostor]]t (1484 szerzetessel és 190 apácával) feloszlatott. Megszűnt a [[Jezsuiták|jezsuita]],
[[Kamalduli rend|kamalduli]], [[Kapucinusok|kapucinus]], [[Kármeliták|karmelita]], [[Karthauzi rend|karthauzi]], [[Klarisszák|klarissza]], [[Bencések|bencés]], [[Ciszterciek|ciszterci]], [[Domonkos-rend|domonkos]], [[Ferences rend|ferences]], [[Pálos rend|pálos]] és [[premontrei rend]], vagyonukat a Vallásalapba olvasztotta. Beavatkozott a vallási ünnepek, a mise és a papnevelés rendjébe is. A nyilvánosság előtt azt hirdette, hogy a papoknak az egyszerű emberek részére hasznos ismereteket – például a földművelés új módszereit – is közvetíteniük kell.
| |||