„Állatkert” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
→Történetük: Megint pont, pont... |
||
3. sor:
== Történetük ==
Az [[i. e. 29. század]]ban [[Szakkara|Szakkarában]] már volt állatkert. III. Tutmózisz is létesített állatkertet, a mostohaanyja, Hatsepszut pedig állatgyűjtő expedíciókat szervezett, és küldött a korabeli nevén [[Punt]]ba, a mai [[Szomália|Szomáliába]]. Ekkoriban alapított egy [[kína]]i uralkodó hatalmas gyűjteményt ''Ling Iu'' (''Tudás Kertje'' vagy ''Értelem Kertje'') néven. <ref>[[Gerald Durrell]]: Vadállatok bolondja, [[Móra Könyvkiadó|Móra Ferenc Könyvkiadó]], [[1982]]; 202-203. oldal</ref> <br/>
Az [[izrael]]i [[Salamon zsidó király|Salamon király]] vadállatokat idomított, az asszír királyok fővárosaikban – felfogásuk szerint a világ közepén – az ismert világ minden állatát és növényét felvonultató vadaskerteket hoztak létre, a rómaiak pedig ragadozókat és madarakat tartottak. A [[18. század]]ban a [[Versailles]]-ból [[Párizs]]ba költöztetett királyi lovarda helyén jött létre a [[Jardin des Plantes]], az első állatkert. A [[19. század|19.]] és [[20. század]]ban azért alapítottak állatkerteket, hogy tájékoztassák, oktassák és szórakoztassák a közönséget. [[1960]]-ig az állatkertek enciklopédikus jellegűek voltak, és arra törekedtek, hogy lehetőleg minél több állatfajt bemutassanak. Az [[1970-es évek]]től már a fajok megmentéséhez is hozzájárultak. Napjainkban az állatkertek specializálódnak, s néha csak egyes természeti környezetet mutatnak be.
| |||