„Japán filmművészet” változatai közötti eltérés

A Japán mozi (日本映画 Nihon eigaéga, vagy ahogy belföldön ismert 邦画 hóga, "japán film") több mint száz éves történelemmel rendelkezik. JapánéJapán rendelkezik az egyik legrégebbi és legnagyobb filmiparfilmiparral a világon; a 2010-es állás szerint a negyedik legnagyobb volt a játékfilmek előállítása szempontjából. 2011-ben Japán 411 játékfilmet készített, mely a jegyirodák bevételének 54.9%-át jelentette, amely 2.338 milliárd dollárral egyenértékű. 1897 óta készítenek Japánban filmeket, mikor is az első külföldi operatőr megérkezett. A Sight & Sound -ban mely egy lista a legjobb Ázsiában készített filmekről, a japán munkák a legjobb 12-ből 8 helyet foglalnak el a Tokyo Story (1953)-as első helyezettel az élen. Japán négyszer nyerte el a legjobb idegennyelvű filmnek szóló Oscar-díjat, többször mint bármely más ázsiai ország.

A [[Kinetoscope|kinetoszkópot]] először kereskedelmileg Thomas Edison mutatta be az Amerikai Egyesült Államokban 1894-ben, japánba pedig 1896 novemberében jutott el. A [[Vitascope]] (régi típusú némafilmvetítő gép) és a [[Lumière fivérek]] [[Kinematográf|Kinematográfja]]ja japánba 1897 elején jutott el, egy [[Inabata Katsutaro|Kacutaro Inabata]] nevű üzletember által. Egy Lumière operatőr voltvoltak az első, akik japánban forgatott filmet. A mozgóképmozgó kép, viszont nem számított teljesen újdonságnak a japánok számára amivel gazdag filmművészet előtti eszközeik hagyománya miatt, mint például a gentó és a [[laterna magica]] (bűvös lámpás). Az első sikeres japán film a kései 1897-ben került napvilágra, Tokióban.

1898-ban néhány szellemes filmet készítettek, mint például a [[Siró Asano]] rövidfilmek, a [[Bake Dzsizo]] és a [[Sinin no Szoszei]]. Az első dokumentumfilm a [[Gésa no teodori]] rövidfilm 1899 júniusában készült. [[Tsunekichi Shibata|Cunekicsi Sibata]] forgatottkészített néhány korai filmet, köztük a [[Momidzsigari]]-t 1899-ben, melyben két híres színész adott elő egy jól ismert [[kabuki]] színdarabot. A korai filmekre hatással volt a tradicionális színház, mint például a kabuki és a [[bunraku]].

A 20-adik század hajnalán a mozik japánban [[Benshi|bensiket]] azaz mesemondókat fogadtakfogadott, akik a vetítővászon mellett ülve narrálták a néma filmeket. Ők voltak a leszármazottjaik a kabuki dzsórurik, a [[kódan]] mesemondók, a vásári kikiáltók és más alternatív szóbeli mesemondóknak. A bensit zene is kísérhette, mint a néma filmeket a „[[Amerikai film|nyugat mozijában]]”. A hang megjelenése a korai 30-as években a benshik fokozatos eltűnését eredményezte.

1908-ban, [[Shōzō Makino (director)|Makino Sózó]]-t tekintették a Japán filmrendezés előharcosának, befolyásos karrierjét a Honnódzsi gasszen-nel (本能寺合戦) kezdte, melyet [[Yokota Shōkai|Jokota Sókai]]-nak gyártott. Sózó felvette [[Matsunosuke Onoe|Onoe Macunoszuke]], korábbi kabuki színészt, hogy szerepeljen produkcióiban. Onoe Japán elsőszámú filmsztárjává vált több mint 1000 filmben való szereplésével, ezek leginkább rövidfilmek voltak 1909 és 1926 között. A páros úttörőként vezette be a [[Jidaigeki|dzsidaigeki]] stílust. [[Tokihiko Okada|Okada Tokihiko]] egy népszerű romantikus vezéregyénisége volt ugyanezen kornakkornan.

Az értelmiség körében, a japán mozi kritikusai növekedtek az 1910-es években és végül egy új mozgalommá alakultak mely átformálta a japán filmet. A film kritika korai film magazinokkal kezdődött mint például a [[Kacudó sasin]] (1909-től) és egy teljes hosszúságú könyv melyet [[Yasunosuke Gonda|Gonda Jaszunoszuke]] írt 1914-ben., Számosde számos korai film kritikus arra arra fókuszált, hogy az olyan stúdiók mint a [[Nikkatsu]] és a [[Tennenshoku Katsudō Shashin|Tenkatsu]] munkáit becsmérelje azon indokból kiindulva, hogy túl színháziasak (mivel a kabuki és a [[Shinpa|sinpa]]-ból haszált elemeket, mint például az [[onnagata]]) és mert nem alkalmazták a [[filmtechnika]] lehetőségeit a történet elmesélésére hanem inkább a bensikre támaszkodtak. Később a "[[Pure Film Movement|Tiszta Film Mozgalom]]"-nak nevezett írókból és magazinokból (mint például a [[Kinema Record]]) álló közösség szólalt fel ezen filmtechnikák tágabb körű használatáért. Némely kritikus mint [[Norimasa Kaeriyama|Kaerijama Norimasza]] saját ötleteit alkalmazva rendezett filmeket mint például a ''[[The Glow of Life]]'' (1918). Párhuzamos erőfeszítések folytak máshol a filmiparban. Inoue Maszao az 1917-es ''The Captain's Daughter ''című filmjében elkezdett olyan technikákat használni melyek a néma filmek korában még teljesen ismeretlenek voltak, mint például a [[premier plán]]. A Tiszta Film Mozgalom volt a központja a [[gendaigeki]] és a forgatókönyv írás fejlődésének. Új stúdiók alakultak 1920 környékén mint a [[Shochiku]] és a [[Taikatsu]] akik támogatták a reformot. Taikatsu-nál [[Thomas Kurihara]] rendezett filmeket melyeket a novellista [[Tanizaki Dzsunicsiró]] írt aki erős támogatója volt a film reformnak. Még Nikkatsu is gyártott reform filmeket a rendező [[Eizō Tanaka|Tanaka Eizó]] által. Az 1920-as évek közepére a színésznők leváltották az onnagata-kat (női szerepet játszó férfiak) és a filmek egyre több eszközt használtak az úttörő Inoue-t követve. A legtöbbet tárgyalt némafilmek japánból Mizogucsi Kendzsi művei, kinek későbbi munkái (mint például a [[The Life of Oharu|Szaikaku Icsidai Onna]]) még mindig nagy tekintélynek örvendenek.

A japán filmek az 1920-as évek közepe fele tettek szert népszerűségre a külföldi filmekkel szemben, részben a filmsztárok népszerűségének valamint egy új stílusú [[Jidaigeki|dzsidaigeki]] megjelenésének köszönhetően. Rendezők, mint például [[Itó daiszuke|Itó Daiszuke]] és [[Masahiro Makino|Makino Maszahiro]] olyan szamuráj filmeket készítettek mint például a [[A Diary of Chuji's Travels|Csúdzsi tabi nikki]] és a [[Roningai]] lázadó antihősökkel a főszerepben, gyors vágású harcjelenetekkel melyek egyaránt voltak kritikailag elismertek és kereskedelmileg sikeresek. Néhány sztár, mint például, [[Tsumasaburo Bando|Bandó Cumaszaburó]], [[Kanjūrō Arashi|Arasi Kandzsúró]], [[Chiezō Kataoka|Kataoka Csiezó]], [[Takako Irie|Irie Takako]] és [[Utaemon Ichikawa|Icsikava Utaemon]] a [[Makino Film Productions|Makino Fim Productions]] által inspirálódott és megalakították saját független produkciós cégüket ahol olyan rendezők fejlesztették képességeiket mint [[Hiroshi Inagaki|Inagaki Hirosi]], [[Mansaku Itami|Itami Manszaku]] és [[Sadao Yamanaka|Jamanaka Szadao]]. A rendező, Kinugasza Teinoszuke létrehozott egy produkciós céget, hogy elkészítse a kísérleti mesterművétmesterművet a [[A Page of Madness|Kurutta Ippédzsi]] -t, főszerepben [[Inoue Maszao]]-val 1926-ban. Sok cég ezek közül míg a némafilmek korában sikeresen helytállt a nagy stúdiókkal szemben mint például a [[Nikkatsu]], [[Shochiku]], [[Teikine]] és a [[Toa Studios]], a hang megjelenésével és az arra való költséges átállás miatt nem tudtak fennmaradni.

A baloldali politikai mozgalmak és a szakszervezetek felemelkedésével az 1920-as évek végén keletkeztek az úgynevezett [[Tendency films|"tendencia filmek"]], baloldali tendenciákkal, kiemelkedő példákkal [[Mizogucsi Kendzsi]], [[Daisuke Itō (film director)|Itó Daiszuke]], [[Shigeyoshi Suzuki (film director)|Szuzuki Sigejosi]] és [[Tomu Uchida|Ucsida Tomu]] által. Kontrasztként ezekkel a kereskedelmileg gyártott[[35 mm-es film| 35 mm-es filmekkel]]ekkel szemben a  [[Proletarian Film League of Japan|Japán Marxista Proletár Film Szövetség]] (Prokino) függetlenül készített külön filmeket kisebb mérőkkel (mint például [[9,5 mm-es film|9,5 mm]] és [[16 mm-es film|16 mm]]) radikálisabb szándékokkal. A tendencia filmek szigorú cenzúrázástól szenvedtek az 1930-as évek fele közeledve, s ennek következtében több Prokino tagot letartóztattak, mozgalmat eredményesen elnyomtak. Ezen lépések a kormány részéről mély hatást gyakoroltak a politikai elégedetlenség kimutatására az 1930-as évek mozijában. Néhány film ezen korszakból: [[Sakanaya Honda|Szakanaja Honda]], [[Jitsuroku Chushingura|Dzsicuroku Csúsingura]], [[Horaijima|Horaiszan]], [[Jamata no Orocsi]], [[Maborosi no hikari]], [[Kurutta Ippeji|Kurutta Ippédzsi]], [[Jujiro|Dzsudzsiro]], [[Kurama Tengu: Kyōfu Jidai|Kurama Tengu: Kjófu Dzsidai]] és [[Kurama Tengu|Szódzsóbó]].

[[Fájl:Samurai_actors.jpg|bélyegkép|Szamurájt és ronint játszó színészek a [[Kiotó|Kiotói]]i Eigamura filmstúdióban]]

* '''[[Jidaigeki|Dzsidaigeki]]''': időszakos darabok, melyek az [[Edo-kor|Edo-korban]]ban (1603-1868), vagy korábban játszódnak.

* '''[[Gendaigeki|Gendai-geki]]''': a "dzsidaigeki" ellentéte, filmek melyek a jelen korban játszódnak.<br>

! Bruttó<br>

<small>(a milliárdokmilliárdokat <br>
jenben értendők)</small>

! Hazai<br>

!Jegyeladás<br>

|<ref -/>

|<ref -/>

* [[Cinema of the world|A világ mozijai<br> ]]

* [[A Japán Filmakadémia díja|A japán Filmakadémia díja<br> ]]

* [[List of Japanese actors|Japán színészek listája<br> ]]

* [[List of Japanese actresses|Japán színésznők listája<br> ]]

* [[List of Japanese film directors|Japán filmrendezők listája<br> ]]

* [[List of Japanese-language films|Japán nyelvű filmek listája<br> ]]

* [[List of Japanese movie studios|Japán filmstúdiók listája<br> ]]

* [[List of Japanese submissions for the Academy Award for Best Foreign Language Film|Lista a Japán beadványokról a Legjobb Idegen Nyelvű Film Oscar-Díj kategóriára<br> ]]