„Koszmosz–119” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nyiffibot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Jellemzői: wikilink AWB
10. sor:
[[1966]]. [[május 24.|május 24-én]] a [[Kapusztyin Jar]] rakétakísérleti lőtérről a ''Majak–2'' indítóállásából egy [[Koszmosz hordozórakéta|Koszmosz–2]] (11К63) típusú hordozórakétával juttatták [[Föld]] körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája {{szám|98.8}} perces, 48.3 fokos [[inklináció|hajlásszögű]], [[ellipszis (görbe)|elliptikus pálya]] [[apszispont|perigeuma]] {{szám|208}} kilométer, az [[apszispont|apogeuma]] {{szám|1202}} kilométer volt. Hasznos tömege {{szám|250}} kilogramm. Alakja hengeres, átmérője 1.2 méter, hossza 1.8 méter. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai, illetve a felületét burkoló napelemek energia hasznosításának kombinációja (kémiai [[Akkumulátor (energia)|akkumulátorok]]-, napelemes energiaellátás – földárnyékban puffer-akkumulátorokkal).
 
Felépítését tekintve két félgömbbel lezárt hengeres test. A hengeres test köré építették a napelemeket. A hengeres részben a szolgálati egységeket (programvezérlő, adatrögzítő, telemetria). Hátsó félgömbben az energía ellátás kapott helyet. Az egyenletes belső hőmérsékletet cirkuláló (nitrogén) gáz biztosította. A hőegyensúlyt sugárzás elnyelő anyaggal illetve zsalus radiátorral biztosították. A nagy frekvenciastabilitásával és kis sugárzási szögével alkalmas a nagy távolságú rádió-összeköttetések minőségének és a pályaelem-meghatározások pontosságának növelsérenövelésére. A mérések összehasonlításával megállapítást nyert, hogyahogy a készülék kifogástalanul, nagy stabilitással működött a sugárzási övezeteken kívül és belül, napfényben és földárnyákban egyaránt.
 
1966. [[november 30.|november 30-án]] földi parancsra [[Belépés a légkörbe|belépett a légkörbe és megsemmisült]].