„Kölcsönhatóbozon-modell” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Hazai kutatások: ref dátumhiba javítása |
IBM(1) modell |
||
6. sor:
=== Kezdete ===
Az atommag reprezentációja teljesen a [[Kvantummechanika|kvantummechaniká]]<nowiki/>ra alapozott, számos interdiszciplináris területet érint, mint az [[atomfizika]], poliatomos rendszerek vagy a [[molekulafizika]] tárgyköre. Köszönhetően a - ma világszerte jelen lévő - magas színvonalú kutatóközpontoknak, hogy ezek közül csak néhányat említsünk: a RIKEN Japánban, a FRIB és a TRIUMF Észak-Amerikában, vagy a [[CERN]], GANIL, GSI Európában hozzájárult ahhoz, hogy extrém instabil részecskék, egzotikus magok számos típusát fedezték fel és írták le az utóbbi évtizedek alatt, tucatnyi eddig ismeretlen magjelenségről számoltak be. A
=== Hazai kutatások ===
19 ⟶ 18 sor:
Általánosságban, ha <math>\nu</math> a [[Dimenzió|dimenziószám]], akkor az ennek megfelelően a modellben leggyakrabban használt öt- vagy háromdimenziós<nowiki/> alkalmazások szerint az SGA <math>U (\nu+1)</math>, vagyis ennek megfelelően <math display="inline">U(6)</math> vagy <math>U(4)</math>. Ebben a modell megközelítésben például a [[Hamilton-operátor]] vagy más operátorok [[Lie-algebra]]<nowiki/>i formát öltenek:<math>H = f (G_\alpha)</math>.
=== IMB (1) model ===
A modell alapfeltevése szerint a zárt héjak nem vesznek részt az [[atommag]] gerjesztésben, a vegyérték protonok és neutronok ''s'' és ''d'' bozonokba csoportosulnak. Az ''s'' bozonok [[impulzusnyomaték]]<nowiki/>a L = 0, a ''d'' bozonoké L = 2. A bozook közti kölcsönhatások tipikusan csak legfeljebb kéttest-kölcsönhatásig terjednek. Fontos tudni, hogy az egész konfigurációs tér behatárolásával a gerjesztésben résztvevő bozonok száma rendkívül behatárolt a héjmodellhez képest, olyannyira, hogy bizonyos állapotoknak a lehetséges száma akár 10 nagyságrenddel is csökkenhet. A véges bozonszám következményeit a kísérletek utólag igazolták. A modell egyik nagy előnye, hogy mind a [[rotáció]]<nowiki/>s sávok számos tulajdonságát magyarázni tudja, emellett összhangot tudott teremteni más modellek - pl. a héjmodell - alapkoncepciói közt, és azokból kiindulva magfizikai jelenségeket értelmezett újra. A geometriai modellel párhuzamba vonva, a két tárgyalásmód hasonlóan jó közelítést adnak. Az IBM (1) főleg numerikus alkalmazásokban jelent előnyt, azonban megjegyzendő, hogy egyedi magokra sok esetben a geometriai modell megfelelőbb, mint az IBM.
=== IMB (4) modell ===
Az IMB(4) a kölcsönhatóbozon-modell legalaposabban kidolgozott típusa, amely minden egyes atommagot az unitér SGA-algebra szimmetrikus reprezentációjaként ír le. A bozonok pálya-[[Perdület|impulzusmomentumot]]<nowiki/> (''l = 0,2''), belső [[spin|spint]]<nowiki/> (''s'') és [[Izospin|izospint]] (''t'') kapnak, amelyekre csak az <math>(s,t) = (0,1)</math> és <math>(s,t) = (1,0) </math> átmenet megengedett. Az IMB(4) modell egy másik reprezentációja az ún. SU(4) algebra, amely hasonló a könnyű magokra vonatkozó [[Wigner Jenő|Wigner]]-féle szupermultiplet algebrához. Az egyik legmeghatározóbb aspektusa a modellnek, hogy az érvényessége általános lehet a [[fermion|fermionok]]<nowiki/> közelítő absztrakciójában (pl. LS-coupling).
| |||