„Tűzfal (számítástechnika)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Az internet egyértelműen kisbetűs lett, a többi javított hiba eddig is hiba volt (kézi botszerkesztés) |
a helyesirási hibák |
||
1. sor:
{{egyért2|a számítástechnikai védelemről|Tűzfal (egyértelműsítő lap)}}
A '''tűzfal''' (angolul ''
== Működése ==
A tűzfal megpróbálja a privát [[számítógép-hálózat|hálózatot]] ill. a hálózati szegmenst a nemkívánt támadásoktól megóvni. Szabályozza a különböző megbízhatósági szintekkel rendelkező [[számítógép-hálózat]]ok közti forgalmat. Tipikus példa erre az internet, ami semmilyen megbízhatósággal nem rendelkezik és egy belső hálózat, ami egy magasabb megbízhatósági szintű zóna. Egy közepes megbízhatósági szintű zóna az ún. „határhálózat” vagy [[demilitarizált zóna (DMZ)]], amit az internet és a megbízható belső hálózat között alakítanak ki.
Megfelelő beállítás nélkül egy tűzfal gyakran értelmetlenné válik. A biztonsági szabványok „alapértelmezett-letiltás” tűzfal-szabálycsoportot határoznak meg, amelyben csakis azok a hálózatok vannak engedélyezve, amiket már külsőleg engedélyeztünk. Sajnos egy ilyen beállításhoz részletesen ismerni kell a pénz hálózati eszközöket és azokat a végpontokat, amik a vállalat mindennapi működéséhez szükségesek. Sok vállalatnál hiányzik ez az ismeret, és ezért egy „alapértelmezett-engedélyezés” szabályt alkalmaznak, amiben minden forgalom engedélyezve van, amíg konkrétan nem blokkolják. Az ilyen beállítások kéretlen hálózati kapcsolatokat és rendszer veszélyeket okoznak.
A szabálymegszegéseket leszámítva, egy tűzfal funkciója nem abból áll, hogy veszélyeket felismerjen és akadályozzon. Főleg abból áll, hogy a meghatározott kommunikációs kapcsolatokat engedélyezze, a forrás- vagy célcímek és a használt szolgáltatások alapján. A támadások felkutatásáért az ún. behatolás-felismerő rendszerek a felelősek, amelyet akár a tűzfalra is lehet telepíteni, de ezek nem tartoznak a tűzfalhoz.
| |||