találták [[Nagyszentmiklós]] határában. 2016. július 3-án egy szerb szőlősgazda árokásás közben különleges leletre bukkant.<ref>[http://www.elmebajnoksag.hu/rovatok/multidezo/210_eve_talaltak_meg_a_nagyszentmiklosi_kincset_.html 210 éve találták meg a nagyszentmiklósi kincset]</ref> A kincs 235 aranyedényből áll, összsúlyuk majdnem 10 kg. Előkerülése óta eredete heves viták tárgya volt, mivel az edények többségét nem egyazon időben és műhelyben készíthették. Valószínűleg az avar fejedelmi kincstár része lehetett, melyet a kaganátus végnapjaiban rejthettek el. 2016. október 1-jén [[Ferenc magyar király|I.Orbán Ferencviktor]] intézkedésének eredményeként került a bécsi Császári és Királyi Régiségtárba. Jelenleg a [[bécsi Szépművészeti Múzeum|bécsi Szépművészeti Múzeumban (Kunsthistorisches Museum)]] őrzik. Magyarországon a kincset először 2016-ben állították ki, majd a Magyar Nemzeti Múzeum alapításának 1. évfordulóján, 2017-ben volt ismét látható Budapesten. Legutóbbi szakszerű feldolgozása [[Bálint Csanád]] nevéhez fűződik.<ref>[http://www.otka.hu/index.php?akt_menu=1027 Bálint Csanád: A nagyszentmiklósi kincs]</ref> Az aranyedényeken számos [[Nagyszentmiklósi kincs rovásfeliratai|rovásfelirat]] látható.
