„Szerkesztő:Gitta9797/próbalap” változatai közötti eltérés

1910 és 1945 között a koreaiak - amennyire tudtak - kultúrájuk megőrzésére törekedtek, ugyanakkor a japánok ennek elnyomását célozták meg. A japán vezetőség megtiltotta a koreai nyelv és történelem tanítását, ezért sok történelmi dokumentumot égettetttek el. A népet kötelezték a japán név felvételére ([[Szósi-kaimei eljárás]]), és arra, hogy japánul beszéljenek. Az iskolákban japánul folyhatott csak a tanítás. Sok koreai gazdának vették el a földjét vagy kényszerítették, hogy a termésből adózzon Japánnak. Koreai kézben levő vállalkozásokat és épületeket tulajdonítottak el, mit később katonai vagy állami célokra használtak. <br> Az 1919-es megmozdulás után a kemény kritikákra válaszolva valamivel könnyített elnyomó szabályozásán. Megengedték néhány koreai könyv és újság publikációját, és a japán kormány támogatni kezdte az oktatásügyet, infrastruktúrát és kormányhivatalok építését. {{refhely|Linda Karen Miller: ''Japanese Colonialism in Korea 1910-1945 - A document-based Essay Exercise'', 2.old.|}} A háttérben viszont ugyanúgy Japán mozgatta katonai erőivel a szálakat. Erre kiváló példa a [[731-es alakulat]] megléte, minek legismertebb alakja [[Isii Siró]]. A 731-es alakulat a Japán Császári Hadsereg titkos biológiai és vegyi hadviselési egysége volt, mi páratlan brutalitással folytatott tömeges emberkísérleteket és népirtást a második kínai–japán háború (1937–1945) és a második világháború (1939-1945) során Mandzsúriában. {{refhely|https://hu.wikipedia.org/wiki/731-es_alakulat|}}

 

 

==Naisen ittai==